Nyelvtudományi Közlemények 23. kötet (1893)
Értekezések - Halász Ignácz: Az ugor-szamojéd nyelvrokonság kérdése - 14
30 HALÁSZ IGNÁCZ. 14. Ugor: finn kynsi (kynte-) klaue, nagel | vepsz küns (pL künde-d) | vót cüsi | észt kiié (gen. küne) | lív küns, kané (plur. kunde-d) klaue, nagel. lpF. gagga (gaga) klaue, nagel, huf | IpS. kagga (kacca) id. |; lpE. kofái id. | lpk. kanc, konc, kocc id. mdvE. kané nagel, kralle, klaue | mdvM. kengi, kenga huf, klaue. cser. küc köröm, unguis, ungula | cserM. Mg id. osztj. kuné, kué E., kun§ C. köröm | vogul kvons, kvos id.,. kiláné, küáns, küaé, kiias (Ahlq.) klaue, nagel. Ugor alapszóul ezekből kense és még eredetibb kente, kendeviláglik ki. Szám. JurS. hada köröm az ujjon, fingernagel. TavS. katu id. JenS. kora \ kod a id. OS. kad, kat, katte, kate, kace id. KamS. kada. A közös uráli alak kende volt. Az n elisiójára minden szamojéd dialektusban találunk példát. 15. Ugor: finn kanta- tragen, bringen. lpK. kinte-, küpite-, kujite tragen | lpF. guodde- | IpS. kuodde(kuotte-) tragen. mdvE. kando- | mdvM. kandi- tragen. cser. konde- | cserM. kande- hinbringen. Szám. OS. kuenda-, kuende-, kuanda-, kuenga-, kenda-, kuennetragen. 16. Ugor: lpK. kojnte, kot nt wild; wildes renntier|lpF.godde tarandus ferus | IpS. köddé (kotté) id. | lpE. kodde id. finn kuntus vierjáhriges renntier, dreijáhriger biber. vog. kunná, kunnie, konge, kuonge (Ahlq.) renntier. Szám. OS. könd, kündde, kiindü, t'und, tűnd, cönd, éünde, cünd pferd. JenS. kate'o | kate'e renntier. A rénszarvas jelentésnek a lóra való átvitele nem példátlan jelenség. Megtaláljuk a lapp nyelvben is, a hol a hireke általában rénökröt jelent, a legdélibb lappságban pedig lovat (v. ö. finn harká = általában ökör). A JenS.-ban gyakori az n elisio, a k-nak t', c-ra változása pedig egészen rendes az OS. néhány dialektusában. 17. Ugor (magy. könny, könyü lacrima: acc. könnye-t, könyve-t; f. kyynele- stb.). MUSz. 42. Szám. JurS. hájel, haijel, hajai C, hajel, -gajel B. tráne. TavS. kále id.
