Nyelvtudományi Közlemények 22. kötet (1890)

Ismertetések és birálatok - Kalmár Elek: Latin elemek a magyar nyelvben. Irta Kovács Gy. 510

522 KALMÁE ELEK. A dolgozatnak stílusa azt mutatja, hogy szerző jól tud magyarul, de kissé pongyolán ír. A következő pontatlanságokon akadt meg a szemem: «E1 nem mulaszthatom, hogy hálás köszönetemet fejezzem ki» (6) e h. «hogy ki ne fejezzem*). Helytelenül vannak kihagyva a ragok ezekben: «A labiális, gutturalis és dentalisok felcserélődnek egymás között* (57). íNémely szót nemcsak a latinból, hanem más nyelvből, német, szláv stb. vettünk» (58). Idegenszerű a névelő elhagyása ezekben : «Múlt század elején már előfordul nyelvünkben«. (9. árestom). «Ármálisnak nevezték a levelet arma (czímer) szótól» (9). «Egy-két régibb írónknál előfordul: bustya szó is, mely valószinűleg bestia-val azonos» (10). «A népnél halljuk csimota szót is» (12). Sajtóhiba sok van, de itt csak egyeseket javítunk ki: 23: korrigál és 24: kurátor új bekezdéssel szedendő, 31 : (onka) felix h.felis, 32: naQoixm h. naQoixia, phingsten h. pfingsten, 41 : svetu la. svetü kell, u. o. szóror nincs vastagon nyomva és fölösleges zárójelbe szorítani, 43: «a latin thea» oly vastagon van nyomva, mint a czikkelyszók, 48: főredő h. föredÖ, 49: bervény, börvény h. bervéng, börvéng (1. Ny. Sz.), u. o. borrago h. borrágó, 52: jószág h. jóság, 54: Ford. c. h. Jord. c, 56 : czinober h. czinóber. Figyelemmel végig olvastam a művet s láttuk, hogy általában véve majdnem megmérhetetlen anyaggal s nem tisztán kibontakozott feladattal, — személyileg pedig főkép a hangtanban némi nyelvészeti fegyelmezetlenséggel kellett küzdenie a szerzőnek, s innen származnak műve hiányai. Abban helyes úton jár, hogy első sorban a múlt idők szavainak összegyűjtését tartja szükségesnek. Annyival helyesebb ez, mert az irodalmi művek és az oklevelek pozitív forrásokat nyújtanak e szavak kikeresésére, s a mi ezekben nincs meg, azokért emberileg nem lehet felelős senki, míg a jelenkor szavai talán nem találhatók meg mindnyájan könyvben, s mégis felelősek vagyunk kihagyásukért. De inkább azt szeretném attól, ki a kérdés további kimerítéséhez hozzá akar járulni, hogy ne a Ny. Sz. bolygója legyen, hanem igyekezzék azt kiegészíteni. Nem ismerjük a Ny. Sz. elveit és eljárását az idegen szók felvételében, de láttuk, hogy mindent ki kell mutatni, a mi idegen szó magyar beszédbe szőve előfordul. Minthogy azonban főkép a deákos századok műveiben hemzsegő latin kitételek miatt kielégíthetetlennek látszik ez a követelés, mert oly szavak kerülnének jegyzékünkbe, melyeket külön soha sem mondhattak magyar beszédben, kisegítő eljáráshoz kellene fordulni. Az első az volna, hogy egy-egy munkás csak egyegy irodalmi korszakot, vagy iskolát, műfajt, vagy abban is talán csak a fő képviselőket venné át első sorban oly műveikkel, melyek a Ny. Sz.ban nincsenek feldolgozva. így aztán nemcsak a szójegyzékben lehetne