Nyelvtudományi Közlemények 22. kötet (1890)
Értekezések és közlések - Munkácsi Bernát: A vogul nyelvjárások szóragozása (mutatványokkal) - II. Közép-lozvai nyelvjárás 1
4 A VOGUL NYELVJÁKÁSOK. viszonylanak egymáshoz az éjszaki vogulban: vapsukwé (demin.. képzése a vaps vő szónak) és birt. 1. sz. vápsákém. 7. A második zárt szótag é magánhangzójának elisiójávaJ isszármaznak többször tőváltozások, pl. pásén liszt: loc. pasént, birtokosragokkal: pasném, pasnén, pasnát; puyéú köldök: puyném,. piiynén, piuyndt. Megesik ilyenkor, ép úgy mint az éjszaki vogulban, hogy az összetorlódott mássalhangzók elől a teljes tőnek nasalisa elenyészik, pl. woantép halászó horog: instrum. woatpéL 2. §. Viszonyragok. 1. Nominativus. — Egyes számi alakja az előbbi pontban előadottak számbavételével egyezik a szótővel. A többes képzése ép úgy történik, mint az éjszaki vogulban. — A kettős szám képzője a teljes tőhöz kapcsolódó -i,1 ) mely előtt a tővégi egyszerű mássalhangzó néha megnyúlik2 ), pl. siimi két szem (sing. Som), kiü'íli két ház (sing. kwál) \ )dyi két folyó (sing. ja), meyi törmi ég és föld | jerri két ének (sing. jéri), kwalli két kötél (sing. x) A kettős szám képzőjének egyéb casusokban való előfordulására csak kevés példát találok gyűjtéseimben. Ezek: khat tqlitujin set suml'éy sár tails hat télre-nyárra (évre) száz éléskamra alig volt elég ( Taxiién Pqskér jeri) \ pessa ki tan sáma kwan at vájlija a két kesztyűről (tkp. a kesztyű kettőről) le nem vette szemeit (Töma-jéri) \ dkwi járté uttém kwalán-sumVékhan néilés (a vándor hős) egy helyen épített házhoz és éléskamrához: érkezett (alp-jeri). Az utóbbi példákban a duálisnak képzője -a alakú, mire az éjszaki vogulban is találunk eseteket (1. Ny. Közi. XXI, 327. 1.); v. ö. itt a középlozvai -a iranslativus ragot, melynek az éjszaki vogulban szintén-í' felel meg rendesen, de egyes névutókon -á is. 2) L. ugyané hangjelenség példáit alább a translativus ragnál, melynek éjszaki vogul megfelelője ép oly alakú mint a duális képzőé, t. i. -ái', -V. Megjegyzendő, hogy a mássalhangzó megnyúlása rendes eset a praet. dual. 3. személyének középlozvai alakjában^ ha az é kötőhangzó ki nem esik, pl. khajtémléssi (ketten) megfutottak, soréytéssi (ketten) veszekedtek (de: unélsi ketten ültek), szintúgy mint az éjszaki vogul változó tövű igéknél: missV (ketten) adtak, vissV, tessV, vassV, jissV (1. fönt 9. §.). V. ö. itt kondai vogul:• laila öywtés ali kerilésya lábai kőbe botlottak; de tatsq hoztak (ketten).
