Nyelvtudományi Közlemények 22. kötet (1890)

Értekezések és közlések - Munkácsi Bernát: A vogul nyelvjárások szóragozása (mutatványokkal) - II. Közép-lozvai nyelvjárás 1

KÖZÉPLOZVAI VOGUL NYELVJÁRÁS. 23 simné jérné ákwe

jéri kuyr-lökhwné kwás toyérsém: toyruyw woayém at joyts szivnek kellő egy éneket noha visszanyomkodtam keblem zugába: nem tellett erőmből visszanyomni (kitört belőlem az ének). Khöntén q,tér j. || tá-kivás noha; hiába, pl. tü-kivás séréytilém, tdu puj sangwi hiába vagdalom (ostorral lovam), ő hátrarúg (njieTbio CTeraio, Ha3a^Tj jmraeTca). ié.., te: tul-sup ié nawi, ié oai a felhődarab mozog i s, nem i s (mozog egy kicsit s meg-megáll, meBejnrrca H He HieBejiHTca). Tavién Paskér j. am-manén, dm-mdlá «ha, hogyha» többnyire a -kel «ha» particulával kapcsolatban (1. alább), pl. ám soatéltaytsém: ammanén ibölném-kel khansán, soat tsri pdnkénmé khatél-poqlné khartaln; ám-mdnén jiii-ail tujim-kel ii tujmaus, jiké-poqlné khartáln! én ráolvastam: hogyha továbbra való életemet tudjátok, hét daru vond fejedet dél felé; hogy ha pedig utolsó nyaram állott be, vond éjszak felé ! (Kásméy vuor j.) J am-manén jiii-ail lil-átém ii-kel joyts, Tuméri-simát iü-tá ujtálnJ hogyha most utolsó lélekzetem jött el, süllyessz alá a Tumén-ió közepébe (Sint-ja oai j.) \ khot khor nan sunspi, t'é kher püyén ; ám-máid sakha sisá sumét, id nautanf a mely csődör reád pillant, azt a csődört fogd meg; hogyha pedig mindnyájan hátrafelé szöknek, ne bántsd őket! (alp. j.) Szóhoz simuló kötőszócskák: -ja »és» pl. ivüs khum-já wüs oai legény és leány, khüs-já akwé huszonegy, khüs-ja kitá huszonkettő, soat-já nollou száznyolcz. -és tagadó állítmányú mondatban: «sem» (= éjsz. vog. as szintén, is; középi, ös még), pl. nau soau khum-khalné pérjén, ák khum-é s kivan at per jen te sok férfi közül válogatsz, [de] egy férfit sem választasz ki | pofikén uj ám ösám punén tesán, ákw' ös-é s at áritapts a farkas az ón juhaimat mind megette, egy juhot sem hagyott meg (o^Hy OBe^Ky, ^TO ecTb He ocTaBHJrt) | ié poélté ákw' oai-és oatém ezen faluban egy leány sincs (HH O^HOH ^BKH H-ETV). -pél «ÍB; sem» pl. am-pél náu jurtlén miném én is veled megyek; ám t'é-khatél soau jdlsém, t'ok-péljel at oartsém én ma sokat jártam, mégsem fáradtam el. -kel «ha», pl. kert-kel khajtuy tanyén: möyi-törmi khanné tit pamé ön iü joytdln! ha igazán futni akarsz, érj engem utói az ég és föld összeérő széléig! (Tq,ulén P.) \ (poqkhw) nán-kel ripitaus : oatém pq,néá ön intá ha (a toboz) neked hajittatott, az ember nyila