Nyelvtudományi Közlemények 22. kötet (1890)
Értekezések és közlések - Munkácsi Bernát: A vogul nyelvjárások szóragozása (mutatványokkal) - II. Közép-lozvai nyelvjárás 1
KÖZÉPLOZVAI VOGUL NYELVJÁRÁS. II kifejezésben elmarad, pl. tdu jilké-khqr Ő az első (= táujilké khum ő az első ember), widin-khqr koqréy nedves kell (t. i. n. fa), sernélkhqr vöyi feketét kér (t. i. f. kenyeret). b) Mutató névmások: té, téí.hqr ez, dn-té, té-ndnki íme ez, dkw'-té ugyanez, titdk itteni, ezen oldalbeli (pl. tdu ja oqlémpoql titdk poqlné mp-unsés ő a folyónak túlsó feléről erre a felre átjött) | td, td-khar az, dkw'-td ugyanaz, tdt'dk ottani, túlsó íja taták poql a folyó túlsó oldala) | ton azon, amaz (pl. khot khqtél jel-marén, ton khqtél jiun a mely napon megszorulsz, azon napon eljössz I tonjüi-poqlt azután, ton jd-poqlt azalatt, ton-mos azért). — Minőségmutatók: tim-khar, tim-kharép ilyen, dkw'-tim-khar ugyanilyen, tdmli olyan, tdml'i-khar id. c) Kérdő és visszamutató névmások: khankhd ki, kicsoda; mar mi, micsoda, mar-tdmli micsoda? (pl. nan mar-tdmli téls ? téged micsoda lelt; Teőt UTO-Tanoe cntaajiocb?) | khot mely ? melyik, amelyik, pl. (khot khum öls üt melyik ember, v. kiesőd i volt itt, KOTopoli ^lejiOBljKi. 6bijii> 3,n,r fecb; khot khqtél jiun í mely napon jössz?); mdii-maypd minő (pl. mdn-m. pásén visén? minő lisztet vettél? Kanyio MyKy b3s.it>? mdn-m. khqls í micsoda ember?) || mdn s~at hány, mennyi? t'é sat, té sat-si ennyi, td sat annyi. d) Határozatlan névmások: dl-khdnkd, khankhd valaki (pl. khankhd khum-püné dnk puaum valamely legény megfog engem, leánykát. Sint-ja oqijéri), at-khankhd senki, khqls id. (pl. khqls tit at ölés senki sem volt itt) J to.. ,to, khot... khot némely, egynémely ... más (pl. to khum khansi, to khum at khansi némely ember tudja, némely nem; khot khum khansi, khot khum at khansi id.) | dl-mdr valami, at-mdr semmi, mdnd ér, mater bármely, valamely (pl. mdnd ér vuor-uj pusné öli bármely erdei állat, mind van, KaKOH-őbi 3Btpb, Bee ecTb; öpdn ndiird oqtém mater vj a medvénél erősebb, nincsen semmilyen állat, tkp. bármely á.); dkiv'-mdtér egy valamely, mdtér-püt: khwqsd mini, vöt mini, mdtérpüt poj khum-poqlné, tü joyti hosszú ideig megy, rövid ideig megy valami gazdag emberhez, oda jut el (qlp-jéri) ; mdtér-püt mater tüt lattés valamicsodát mondott ott | miit valamely, valami (pl. mdt khwqsdt at öls valami régen nem volt, He ,a,aBHO 6UJLI> ; jiwd tara mdt méné néilsau valami fája gyér vidékre érkeztünk. Sint-ja oqi jeri) ; dkw-mdt egy valamely (pl. dkio'-mdt tqulén uj valamely szárnyas állat, dkw'-m.dt sit egyszer, valamely időben); tdmlé-mdt
