Nyelvtudományi Közlemények 20. kötet (1886)

Értekezések és közlések - Budenz József: Az ugor nyelvek összehasonlító alaktana. Első rész: az ugor nyelvek szóképzése. II. Névszóképzés - 251

30. §. DEVEEBALIS NÉVSZÓKÉPZŐK: 2. -j (-g). 273 szintígy aszjú, aszjó (most aszszú) aridus, siccus: asz- arescere. — Megjegyzendő még fogaté, melynek teljesb alakja, fog atély, s ez bár *fogatény h. való lehet (m-ve\ váltakozó -n végképzővel). 2. Jegyzet. Hogy a -j képzővel alakúit <aj szóvég a ma­gyarban <á-vá is vált (ragtalan töalakban < a), habár talán csak előző <.é után a mélyhangusághoz jobban illeszkedve, leg­jobban a török bogdaj-ból való búza (nom. búza) szó mutatja; még egyenesebben természetesen < ej-ből is < é (ragtalan tőben < e). Nem kell tehát okvetetlenül Balassa J. nézete szerint (NyK. XIX, 148.) néhány <á, é (nom <a, e)-fé\e nomen verbalét (pl. huza­vona, kerge, csiza-kő) az <ó, ó'-f éléből olyformán származtatni, hogy az <<5, ö a ragtalan tő (vagyis nominativus)-alakban o, ö-vé rövidülvén s egyúttal nyiltabbhangú <a, e-\é válván, csak analógia útján a ragos tőalakokban <á, é-vel cserélődött föl (noha egyáltalán nem tagadható, hogy az ó szóvég néha csak­ugyan így a-vá, illetőleg á-ra vált: pl. a régi és általános dió mel­lett az ormánsági dia [dia]). Sőt úgy látszik, hogy ellenkezőleg nem is minden < ó, ó'-féle nom. verb. csakugyan az ugor -&-ből való v-\el alakúit, s hogy némely esetben az ilyen ó eredetibb oj [ojo, illetőleg oho = <ogo] helyett való, midőn t. i. vocalis­rövidülés nélkül az ó mellett á lép föl (pl. bíró mellett: plur. bírák, pedig nincs is bíra; forró és le-f orrázni). V. ö. fent 29. §. (265. 1.) a jegyzetet. b) Végképzőkkel való alakok: < é-kony: hajlékony biegsam, geneigt zu etw. (hajla-) \ fele­dékeny vergesslich (feled-) j félékeny timidus MA. (fél-) \ aluszé­kony somniculosus MA. — Megjegyzendő á-val: Széki, hizákony zum fettwerden geneigt (sp hizékony). < é-k: maradék residuus,reliquus,reliquiae (marad- manere) | hasadék rima, fissura (hasad-) \ akadék impedimentum, remora, obex (akadékos intricatus, impeditus: akad-) \ boríték, buríték velamen, operimentum (borít-) \ fösték tinctura, color (főst-) \ rejtek latibu­lum (rejt-) || töredék fragmentum (tör-, *töred-) \ nyomdék vesti­gium (nyom- premere, nyomod- calcare) | szándék propositum, intentio animi (szán-, * szánod-) || érték valor (vires, facultates): ér- valere, ért-: 1. MUgSz. 796.) | mérték mensura: mér-. — A né­mely példában változatképen < ék helyett mutatkozó < ok, ök [ék] mellékalak (szándok, nyomdok, rejtők) régibb < ojk, öjk [< ohk, NYELVTDD. KÖZLEMÉNYEK. XX. *®

Next

/
Oldalképek
Tartalom