Nyelvtudományi Közlemények 20. kötet (1886)

Értekezések és közlések - Budenz József: Az ugor nyelvek összehasonlító alaktana. Első rész: az ugor nyelvek szóképzése. II. Névszóképzés - 401

462 UGOR ALAKTAN, I. 49. §. Ritkább használatú és kevésbé világos értékű denominalis névszóképzők. Csak olyan névszóképzőkről lehet itt szó, a melyek legalább néhány ugor nyelvben fordulnak elé s így esetleg még az ugor alapnyelvnek alakkincséhez tartoznak. 1. -r, mint denominalis névszóképző: Zürj. vugir angel = cser. angir id.: vug, cser. ongo griff, handhabe, henkel (v. ö. finn onge, Ip. vuogg angel MUg. 717) | osztB. undir, ondir bauch, magén, inneres = vog. qnter uterus: oszt. ont, unt inneres, bauch (= f. onde, mord. unda cavum, cavitas) | zürj.-votj. migör, mugor leib, rumpf, körper, wuchs = cser. mogur, mongir corpus (v. ö. még: mord. mukoro, mukir podex, MUg. 597) | zürj. kim'ór nubes, obscurum == magy. komor torvus, tetricus, morosus: IpS. kuolmo crepusculum (v. ö. magy. homály MUg. 108). | finn katkera amarus = magy. keser (ebben: keserű amarus, kesernyés subamarus, kesered- amarescere; v. ö. vog. kváéertayt- keseredni): cser. koco, kaca, votrj. kos amarus | mordM. sumbra, simbra, símbira turbidus = magy. hábor, kóbor (ezekben: háború túrba, tumultus; háborod-Gontu.rba.ii, hóbortos mente turbatus: MUg. 127. 1. és fent 27. §., 1. végén): finnE. somp (g. sombi, sombu verwirrung), sumb (g. summa) haufen, gedránge, oszt. sump verwirrte rede, unsinn | finnS. ankara validus fortis, tüchtig = <?ser. ungor (j)ü dens moláris, tkp. «grosser, starker zahn»), oszt. ögor hoch : finn atka (aiga e h. anga: aika lailla auf tüchtige weise, aika mies vír aduitus: v. ö. magy. agg senex: MUg. 718) | finnS. suikera (meg: suikkari) longus, tenuis et flexibilis = m. sugár, sudár dünn, schlank; v. ö. suikeu [suigeda] id. MUg. 354 || Még külön a finnből: S. sykkyrdés sykky, sykkd convolutum, glóbus convolutus | pahkura és pahku frustum bereve et crassum | koukkura, koukero curyamen, flexus: koukku uncus, curvatura \ piskara (ebben: piskaraise parvulus), pisára gutta.: piska fpiskaise parvulus) | jdntere (n. jdnner) és jante (n. jdnti,.jdnsi) chorda, nervus | kukkura (v. kukkida) cacumen montis : kukku. cumulus, apex mensurae) | kámyrd és kdmy sarcina, bündel | vakara, vekard és vdkd uncus hámi piscarii | hámdrá és hámy crepusculum (v. ö. hámáaobscurare) | avara és ava vastus, spatiosus, amplus | nykerá, nykero curtus et obtusus: nykd truncus, fragmen curtum | náppárá habi-