Nyelvtudományi Közlemények 20. kötet (1886)

Értekezések és közlések - Budenz József: Az ugor nyelvek összehasonlító alaktana. Első rész: az ugor nyelvek szóképzése. II. Névszóképzés - 401

454 UGOK ALAKTAN, I. «serus»-ban = IpS. mangeha «posterior», sőt «ultimus» (juo-kus? mangehah tasa pötin num ultimi advenerunt huc; 1. MUgSz. 634.)*. A finnben pedig, az amúgy is eléggé testes comparativus-képzőt előző se annyival könnyebben gyengülhetett csupa i-vé, mert e névmás a finnben főképen si alakban állapodott meg, mely tehát vocalis-közi helyzetben -zi-höl mindjárt -hi-vé s esetleg -ji-vé változott: nuore-ze-mba v. nuore-zi-mba: nuorehimba, nuoreimba (v. ö. lapp nuoraimus) s végre nuorimba. Még megjegyzendő a IpS.-ből: (Lindahl):parahamus és paraimus «optimus» (a rendespuoremus-on. kivűl), melyből az tűnik ki, hogy a f. parahimba teljes sup. alak tkp. nem egyéb parahamba-nál, csak hogy ott már a -ha helyett •hi, gyengült vocalissal van. Figyelmet érdemel a finnE. parajas is (paras mellett) = paraha-s, kettős mutató elemmel (j : h cserével) ,\ meg parajaze (nom. -jane) = finnS. parhaise (parahaise), paraise,, nom. parJiainen, páramén. — Kifejtett fölfogásunk szerint tehát a finn -im&a-féle superlativus hasonló módon alakult mint a magyar pleonasticus comparativus : -jobb (pl. gazdagjabb); külömbséget tesz csak az előrész eredeti mivolta, egyező functio mellett. A finn-magy. -mb (-bb) képzőn kivűl találunk még csak egyes nyelvre szorítkozó képzőt vagy képzőszerű utószót a z ü rj én-ben: -0k, -Sik, pl. burgik, buráik besser (bur gut), omöl'gik schlechter, igigid grösser (i$id) | a v otj ák-ban: -gem, -ges : pokcigem kleiner (pokci), bagimges grösser; — de megjegyzendő, hogy mind a zürj. •§ik, mint a votj. -gem, -ges viszonyragos alakhoz is járulhat (v. ö. magy. alább-féléket): bura-gik jobban, ilin-gik meszszebb (helyen), ilö-^gik messzebbre; so-pala-ges weiter dahinwárts,. ogpalan-ges mehr bei seite, kidoká-ges weiter fórt; — továbbá a vogul-ban: B. -nu, -nue, K. -nuv, pl. saunu mehr (sau viel), mossenu weniger: janinue grösser (táu anomnel jani v. janinue ő tőlem nagyobb); K. jáninuv, visnuv kleiner; megj.: tóid jomasetnuv annál jobbak (tkp. (jók-nuv), savel-nuv többel (tkp. sokkal-nuv); — végre az o sz t j ákban (osztB.) -ük képzős némely szóknak Vologodszki szótára fokozott jelentést ád: ajsik Mjra^inili, jünger, jimsik besser; s viszonyrag után: jima-sik (jima jita gut werden, gesund w., jimasik jita besser werden); ez a -sik alkalmasint csak kölcsönvétel a zürj énből, mert külömben inkább diminutiv értékű : unsik etwas gross, virtisik rötlich (v. ö. osztlrt. verdesek rötlich,. ajtfek etwas klein, cenkcek etwas heiss: cenk).