Nyelvtudományi Közlemények 20. kötet (1886)

Értekezések és közlések - Budenz József: Az ugor nyelvek összehasonlító alaktana. Első rész: az ugor nyelvek szóképzése. II. Névszóképzés - 401

45. §. NŐM. POSSESSORIS -b. 441 arczú: ves, vens arcz | i-oupa eine öffnung babend: ou tür, öffnung. Finn: -va, -vei, s részint még -ba, -bá, különösen «bőven bírót» jelentő n. possessoris-alak : finnS. lihava íleischig, corpulent: liha fleisch | vakévá stark, kráftig: vaké \ vereva blutig; meg: vegetus, rubidus, recens: vére \ onteva cavus, capax, spatiosus: onte cavum | sijava spatiosus, amplus: sija locus, spatium | ikává langweilig: ikd aetas (tempus)| kirjava bűnt: kirja buntes, schrift | terává acutus, alaeris, celer: térd acies; — finnE. lihava, nom. lihav fieischig, terav scharf, vdgev (-va) stark, verev rot, igav langwierig (iga = S. ikd) ; — finnK. lihava, igdvd, jalgava schnellfüssig, tuulova windig, vdgövá, verövá (vdge, vére) ; — Vp. vágeva {n. vdgev), t'erava (ierav) : t'era, kirjava (-av) ; — csak a finnL.-. ben még fe-vel, t'erdb munter, witzig (= S. terávd, E. terav) J igdb langwierig (S. ihdvd, E. igav) ; v. ö. szintígy: L. jeldb = S. eldvd lebend. Mordvin: E. <ov, ev, M. <u, i; teljes tő: E. <ovo, eve, a képző tehát: -vo, -ve; megjegyzendő hogy <ev-bő\ -eü útján <.ej is lett; a mordM.-ban meg a magashangú <i a nem használt labiális <ii helyett áll; egyedül használt n. possessoris-alak. Példák : E. undov, M. imdu hohl, höhlungen habend (f. onteva) : unda, undo | E. kdvev, kdvej, M. kevi steinig: kdv, kev \ covov, M. sovu schaumig: sov, cov \ sodov, soda russig: sod | nolgov, nolgu rotzig: nolgo, nolga \ verev, verej, M. veri blutig (f. vereva) : ver \ viev, M. vii stark (f. vükévé) : vij, vie \ E. pilev grossohrig: pile \ lavtomov breitschulterig | tescev, M. tdsti, tástu (e h. tdstii) sternig, gesfcirnt | ponav, M. ponau, ponav behaart, wollig (pona) \ stb. Magyar. Rendesen jelzős főnevektől (úgy mint a vog.-osztjákban) birtokos melléknév: <ú, íl (<ó, ő); teljes tő: <ua, üe (uva, üve); pl. lábú : két l. zweifüssig, gyors l. schnellfüssig: láb fuss \fejü : kopasz/, kahlköpfig, nagy-f. gross-k.: fej J szemű: kék sz. blauáugig: szem \ hajú : fekete h. schwarzhaarig: haj \ színű: egy-sz. einfárbig, rózsa-sz. rosenfarbig | stb. stb. Régibb nyelvben, jelző nélkül, -ság, -sá^f-féléktől: egy szépségő asszonyállat Bod-c; ez ő igen fénességií szemei és ő ártatlanságú teste RPassio. — A vocalis-végü tőktől (pl. erő, elme, donga) közbevetett j-vei: nagy erejű von grosser kraft, nagy elméjű grossen geistes, vékony donőájú dünn-daubig (von schwacher constitution). Az élő nyelvben