Nyelvtudományi Közlemények 20. kötet (1886)
Értekezések és közlések - Budenz József: Az ugor nyelvek összehasonlító alaktana. Első rész: az ugor nyelvek szóképzése. II. Névszóképzés - 401
428 UGOR ALAKTAN, I. langohrig : pelje \ sojek alatus : soje ala | calmak jó szemű: calbme nuonak, nuonek sagax: nuone nasus | monnek ovipara (avis): monne ovum | seipek, seipeg (Halász: sieipiek, plur. -ieka, J caudatus (meg : «lupus», farkas): seipe cauda | stb. — lpF. golm-oajvag dreiköpfig (oajve), nállje-juölgag vierfüssig; gietta-bálag einhándig, félkezű (S. kata-pelak; kata-pele die eine hand) || IpS. kuelek milvus piscarius (kuele) \ puoitak pinguis; puoite pinguitudo, lardum (P. buoidak, g. -dakka animál pingue: buoidde). Finn. Néha eléfordúl -ha (S. < ikka, ukka), vagy -ko (ku), (S. <ikko) nom. possessoris értékű elnevezésekben; kivált a finnE.-ben -ku még melléknévileg is használva: finnS. haarukka, (és haarikko) bifurcatum quid, vas duabus ansis eminentibus instructum (haara ramus), E. ariku (meg: arikaze, arakaze) mit armen, zweigen versében: kolme-a. dreiarmig, dreizackig | sormikka (meg: sormikkaha, nom. -ikas) fingerhandschuh: sorme; E. sormiku (nom. -ik) \ tuohikka schuh von birkenrinde (tuohe; v. ö. tuohise gefáss von b.) j| nimikko namensvetter (nime), E. nimiko \ sinnikkö homo iracundus: sinni jáhzorn j E. karniku schorfig (karn[a]), semeriku kiesig (s&mer[aJJ; meg: somerise) \ sarviku gehörnt, horntráger, gehörntes tier (sarve) \ kirjaku buntes tier (kirja) | silmiku neunauge (silma). Különösen mint nom. possessoris-nak értendő «nomenloci» (a milyen a m. fenyves «pinetum») szerepel a -ku (<.iku, S. ikko) alak finnség szerte: S. somerikko locus glareosus (someri; v. ö» E. someriku «kiesig») | kivikko locus lapidosus (meg «acervus lapidum») (E. kiviko «steinig») | tammikko, E. tammiku quercetum (tamme) \ heinikkö, -ikko heuwiese (heiná) \ koivikko, koivukko birkenwald (koivu) \ vesakko frutetum (vesa surculus) j stb. — FinnV. civikko kivikko, Vp. varbiko (n. -bik) varvikko, gebüsch (varba) ; finnK. pl. kivikko, kuuzikko (fichtenwald), varvikko, koivikko. — Jegyzet. A szintoly gyakori -sto alak (puisto arborétum, kivistö, tammisto stb.) csakis «nom. loci», illetőleg alkalmazott értékkel «nom. copÍ8e» (kivistö acervus lapidum). Ahlqvist, Eakennus 62. §* coUectivumnak nevezi, s összetettnek tartja: -se (ise) melléknévi -\--to «helyet» jelentő képzőből. Ezt most abban hagyván, csak azt emlitem még, hogy főleg a finnE. V.-ban ezen -sto nom. locialakhoz ugyancsak az <iku járult hozzá: -stiku (nom. -stik: kivistik, tammistik stb., V. tammisikko (csak -stikko helyett valóy
