Nyelvtudományi Közlemények 20. kötet (1886)

Értekezések és közlések - Budenz József: A mandsu nyelv alaktana, rövid vázlatban. Nehány nyelvmutatvány - 307

314 BUDENZ JÓZSEF. yun g. minden szegény, a szegények) | gergi rend, osztály (gurgu j. az állatok) | urse emberek, nép, pl. böi urse háznép (ya$i urse a barátok, asiyan urse a fiatalok, ifjak). 5. §. Casusragok és postpositiók. Eendes használatú rövid casusrag a mandsuban van 4, illetőleg 5, ha az -i ragot kétféle külön értékéhez képest (genitivus, instructivus) kettőnek vesszük. E szerint a rendes névszóragozásnak a ragtalan nominativussal együtt hat casusalakja van: 1. Nominativus. 2. Genitivus: ragja -i, mely a névszónak végvocalisával diphthongust képez (abka ég: abkai = abkaj, bitye könyv: bityei = bityej ; ere hic: erej hujus; biraj anya fluvii ostium, nialmaj hominis); oforo orr (oforoi sanga orrlyuk); loyo kard (loyoi yomyon kardhüvely); ilengu nyelv (ilengui) ; bö ház (böi urse háznép), mö fa (möi yoton fa-város, fa-fallal kerített v.); yoton vár, város (yotoni da várnagy, város parancsnoka); alin hegy (alini dube hegycsúcs); — i-végű szóról a gen. i-ragja el is maradhat (singeri egér: singerii guldun egérlyuk; dobori éj : dobori dulin éjközép, éjfél). — n végű (néhány kevés, sinai eredetű) szóhoz gen. ragul, ~i helyett -ni járul: vafí fejedelem : vanni; in tábor: inni). 3. Instructivus: ragja szintén -i, úgy mint a genitivusé; pl. gála kéz: galai [galajj (galai dambi kézzel érint, hozzá fog, legt hand an); doyo mész: doyoi (d. sayambi mésszel tapaszt falat); loyo kard (loyoi sariya karddal levágta); fetye láb (fetyei fesyelembi lábbal rúg; ama atya (amai gusibumbi a patre amatur); teye leült (teyei fíembi ülve [leültén] eszik). 4. Accusativus: ragja -be, melynek vocalisa nem illeszkedik : nialma-be az embert (pl. vaya megölte); bitye-be levelet (b. arambi levelet ír); o$oro-be létet (= azt hogy lesz : pl. enduri o$oro-be ^rembi reményű hogy szellem lesz). 5. Locativus és lativus (dativus): ragja -de, változatlan vocalissal; pl. bö-de házban, gugun-de az úton; agara-de esőben (midőn eső esik: aga- pluere); erin-de időben (tere erinde ez időben); ba-de helyben (tere ba-de e helyen); irgen-de egén aku a népben nincs úr (= népnek nincs ura); — bö-de házba (böde dosimbi házba bemegyen; bö-de genembi haza megyén); amade atyánaü (buye adta); alin-de hegyre (tafambi fölmenni); gucuse-de a barátoknak