Nyelvtudományi Közlemények 18. kötet (1883)

Értekezések és közlések - Dr. Munkacsi Bernát: Votják nyelvmutatványok I. Idegen elemek a votják nyelvben - 35

IDEGEN ELEMEK A VOTJÁK NYELVBEN. 95 kaj sapkácska. Külömben számbavehető kojb. abakaj ehrentitel der frauen; alt. abakaj, mong. aba/aj id. (1. az abi czikkben, 224. sz.). — L. apaj- (227. sz.). 230. atikaj vater, stiefvater. — t. átekej, dtej atyus; csag. etege, étke oheim, erzieher Stud.; csag. ataga, kirg. etege váterchen^ erzieher, oheim Budag. I, 9; ataga vormund, erzieher Zenk. V. ö. köztörök ata (alt. ada, kojb. ada) , vater'. A mit fentebb az anaj szóról mondottunk, áll a v. ataj ,vater, stiefvater' szóról is; t. i. a t. atej (régebben *ataj), alt. adaj, csuv. attij, adij alakok mellett ez is kölcsönvételnek látszik, mire főképen az mutat, hogy a többi ugor nyelvek hasonló alakjainak szóközépi í hangját nem mutatja fel (v. ö. magy. atya ; osztjlrt. a(a, vog. d£e, mord. at'a, cser. ata). Eredeti votják «pater»-szó aj. 231. torogoj, turagaj lerche (alauda). — t. turf aj pacsirta; csag. torgoj staar Stud.; oszm. durgaj, dujgar id. Zenk.; kirg. torgaj : hoz torgaj lerche, kara i. staar, csag. torgaj, torgt sperling Budag. I, 744; kojb.-kar. tor.;ajak lerche, kleiner steppenvogel; alt. pos-torkoj id.; csuv. túri id.; jak. túra/ kráhe. — cser. tűri lerche (Zol. 86), túri id. (NyK. IV, 394). Köztörök k (-ak, -ek stb.; tatár <ou, <LÖÜ, <.iu, <iü, <.auf <.eü; a, -e\ o, o, iC, iV) névszótól névszót alkotó képző mutatkozik ezekben: 232. caca, caca blatter, pocke. — t. écicák himlő; csag. cecek blattern, pocken Stud.; oszm. cicek id. Zenk.; tobolszki tatár secek, bask. ceceke, éecke id.; kirg. sesek id, Budag, I, 470.; csuv. cecek id. | burját sisik, cicik blatter (geimpfte) Castr.; mong. cecek kinderpocken Schmidt 322. — magy. csecs himlő, kanyaró Tjsz.; ez utóbbi alak a török cecek képzett voltát bizonyítja. — L. v. sáska. 233. kaik fels: bort-kaik (v. hord wand, tehát bort-kaik tkp. ,sziklafal'. •— kel. tör. kaja steiler berg, felsen Zenk.; oszm. kaja id.; kún kaia rupes Cod. cum. 136; alt. kaja id.: kar. kaja, haja id.; jak. yaja fels, felsgebirge | mong. yada fels Schmidt. 142 ; buiját. kada,yada grosser steiniger berg Castr.; tunguz kada, kaddhak, kádasai, kadar berg Castr.; v. ö. alt. kadalgak abschüssige stelle eines berges, steiler fels. 234. sáska blume, blüte, liz s. kornblume (centaurea cyanus), saskajal- blühen, aufblühen. — csuv. seskd, seékd blume; t. cdcdk