Nyelvtudományi Közlemények 18. kötet (1883)

Értekezések és közlések - Dr. Munkacsi Bernát: Votják nyelvmutatványok I. Idegen elemek a votják nyelvben - 35

IDEGEN ELEMEK A VOTJÁK NYELVBEN. 91 güte, schönheit (329. sz.); cetlik kafich ; jamlik pracht, herrlichkeit; taulik tag, 24 stunden; — továbbá arab eredetű alapszótól valók: gadellek wahrheit, gerechtigkeit; korbonlik opfer; úapselik gier; rakattik freude; rizalík wolgefallen; sabírlik langsammkeit; valamint a következő perzsa alapszavúak: bakellik segen; döröslik wahrheit, recht; dismonlik feindschaft; jumartUk freigebigkeit; kurlik schmach, greuel; nacarlik armut, elend; pagamberlik prophezeiung. A valamivel foglalkozót, valamihez tartozót jelentő köztörök -ri (-ci, f,Í, -7}

i)

képzővel vannak alkotva: 208. aldanci betrügerisch, betrüger. — oszm. aldankci táuscher, tauschend; csag. aldamci betrüger, betrügerisch Zenk.; aldanikci betrüger (oŐMamuLiKiO Budag. I, 83; t. *aldaniuci ; aldaniu csalódás. — cser. altamsa betrüger Zol. 19.; 1. aldal- (68. sz.) és aldaur (304. sz.). 209. jabinci mantel. — csag. japinji winterkleid der frauen in Chiva, pferdedecke, azerb. japin^ik langzottiger kotzenmantel, v. ö. jap- zudecken, verhüllen, és japin- sich zudecken Stud.; alt. jaminci bettdecke, kirg. gamsi id. Budag. II, 320; 1. alább jabi. 210. jalci, lalci arbeiter, knecht. — t. jalci béres, munkás, jal bér, jutalom, fizetés ; csag. jalci, kirg. galéi lohndiener, arbeiter, diener Budag. II, 337 ; alt. jalci id. 211. jirci sánger. — t. jirci dalos, dalnok, jir dal, ének; kirg. 3Ír$i énekes Etym. 135.; kún yrci cantor Cod. cum. 103.; v. ö. csag. jir, kirg. $r lied, gesang Budag. II, 388; kojb. kar. er id.; csuv. jóra id.; jak. iria id.; kún ir, ir id.Cod. cum. 12, 188 ; oszm. %r Zenk. 212. kaci, kaci schere. — t. kajci olló; kirg. kajsi id. Budag. II, 32; csag.'kajci id. Stud. és kijei Etym. 96.; kojb. kajie, id.; alt. kajci id. I mong. yajci, schere Schmidt. 126.; burját kajse, yajsi, %ajce Castr.; tunguz kajii, kajci Castr. — caer. kajic olló (NyK. IV, 353.). V. ö. csag. kij- schnitzeln, hobeln, absehnitzen Stud. és jak. kidij- niedermáhen, nidermetzeln, abseheeren, 213. karaulci, karalei wáchter. — t. karauilci őr, karauil, karai őrizet; csag. karaulci id. Budag. II, 48; alt. karaulcík wáchter; csuv. yoralié id.; kirg. karaüs id. Zol. 96. — cser. orolozö id. u. o. — L. karául (306. sz.).