Nyelvtudományi Közlemények 18. kötet (1883)

Értekezések és közlések - Dr. Munkacsi Bernát: Votják nyelvmutatványok I. Idegen elemek a votják nyelvben - 35

88 MUNKÁCSI BERNÁT. hókor, hoyor, yoyor, soyor id. Castr.; tunguz sókor, sokoti id. Castr. — cser. sokir blind Zol. 61 ; mord. sokir, sókor vak (NyK. V, 203). 186. sou egészséges, ép' (NyK. XVII, 297, 270) Gavr.; sol, sul, sül gesund Wied. — t. sau ép, egészséges; csag. sao wohlerhalten, gesund Stud.; azerb. sag, kirg. sau gesund, recht (dexter) Budag. 1,687; oszm. sag gesund, heil, wohlbehalten, rechte(hand); ujg. sak rübrig, eifrig, bieder, gesund Kud. 853; alt. su gesund, nüchtern; csuv. su, siva gesund. — cser. iu egészséges (NyK. IV,. 384). — A tatár diphthongusos szónak a votjákban l-eio. végződő felel meg, úgy mint ezekben: songról taub; v. ö. sanarau süket | ujol wachsam, v. ö. ujau éber; egyébiránt a v. sol-hó\ való sollik szó (1. alább) előfordul seulik alakban. L. még susir és fent susirt-. 187. taz ,tar, kopasz' (kistem-taz = lurfenraBHíí aypaiíT. Gavr. NyK. XVII, 248). — t. taz kopasz; csag. taz kahl in folge des grindes, grind Stud.; oszm. taz kahlköpfig Budag. I, 332 ; alt. tas id.; v. ö. jak. tarayai kahlköpfig. — magy. tar kopasz Tsz. 188. tör, tür das obere, tőre nach oben. — t. tűr főhely a házban, az ajtóval szemben; csag. tür der ehrenplatz im hause, oder zelte Stud., Budag. I, 387; kirg. tür id. u. o.; ujg. tör ehrensitz Kud. 238 ; alt. tör vorderteil der jurte, ehrenplatz. —L. alább tőre ós törelik. 189. töri braun (talán csak lóról mondva?). — t. túri braun (pferd); csag. tori lichtbraun (von pferden) Budag. I, 391 ; oszm. doru id. Zenk.; csag. toruk braunrot (von pferden) Stud.; ujg. torkú dunkelrot Kud. 239; kún: torya: al torha purpureus Cod. cum. 146; kojb. toroy, törey, torok braun (vompferde);; jak. turayas id., t. kügás lerche; csuv. tor braun (vom pferde). c) Osszetételes török eredetű névszók: 190. jerdes landsmann. — t. jirdas földi; kel. tör. jerdas landsmann, álterer kamerád Budag. I, 517; összetétele a köztörök jer,jir (csuv. sir, kirg. ger, kojb. dír, jak. sir) ,föld' és a ,társ' jelentésű das (?perzsa eredetű) szónak; v. ö. din-das glaubensgenosse; ad-das gleichnamig; ajak-das fussgenosse, kamerád ; ^ane-das hausgenosse stb. Ilyenek a v. juhos és karindas szók is. i9í.jultos,juldos kamerád, gefáhrte, schutz. — t. juldas útitárs ; csuv. joldas id. ós kamerád, freund, gattin; csag., oszm. joldas, kirg. goldas id.; előrésze a köztörök jol (t. jul, kirg. jo/, kojb.