Nyelvtudományi Közlemények 18. kötet (1883)
Értekezések és közlések - Dr. Munkacsi Bernát: Votják nyelvmutatványok I. Idegen elemek a votják nyelvben - 35
64 MUNKÁCSI BERNÁT. csag. kickür- vorbeigehen lassen Stud.; ujg. kecür- verzeihen Kud. Í216; alti keéir- hinbüerführen (nepeB03MTb); jak. kásdrd- waten lassen, csuv. kazár- hinüberführen, verzeihen, vergeben (npom,aTb). — cser. kasa?'- (sulukoni), kesár- meggyónni, kasaremas bűnbánat (NyK. IV, 353). 33. kehi-, kelés- gleichen, áhnlich sein, passen, sich géziemen, gefallen. — t. kiles- megegyezni, összeilleni, összevágni, öszszebeszólleni; oszm. gelis- zusammenkommen Zenk.; csag. kilis-, azerb. gelis-, kirg. kelis- übereinstimmen (cxo^HTbca), entsprechen, gemáss sein, gleichförmig sein (cooTBÍJTCTBOBar n>) Budag.TI, 180; alt. kelis- id.; csuv. kiU- id. V. ö. köztörök kii-, kel- kommen. — Eredeti szó az ,áhnlich seinf fogalomra lesal-. 34. kelistir-, kelestir- vergleichen. — kel. tör. kilistir- anpassen, einpassen (iipiijiaaíiiBaTb) Budag. II, 180; csuv. kil'ster- in übereinstimmung bringen (corjiamaTb), einen überreden, béreden {yroBapnBarn>). — L. kelis-. 35. kenés-, kenés- raten, überlegen, sich beraten; kenesal- id. frequ. — kel. tör. kenés-, kines- um rat fragen, beratung haltén Budag. II, 140. — cser. kdngds- tanácsolüi, tanakodni, megitélni (NyK. IV, 354). Szokottabb a denominativ képzésű kenesle- használata a törökségben, melynek kenés ,ratf alapszava kenései származékával együtt szintén meg van a votjákban (1. alább). 36. kizig- sich verlocken lassen. — t. Mzik- nagyon kapni rajta, belészeretni, megkívánni, v. ö. köztör. kiz- ,arderef (csuv. yir-: -/irt- hitze machen). 37. kizin-: kizinon lockung, kizinono verlockend. — csag. kizin- sich ereifern, zürnen, glühen; t. kizin- fűtőzni, melegedni (Budag.-nál is csak corpliTbca, iKapuTbca II, 55); oszm. kizin- rot werden, sich entzünden, erglühen, sich ereifern, in zorn geraten Zenk. A speciális ,locken, verlocken' jelentést nem találjuk meg a forrásokban, mindamellett felvehetjük, hogy a t. kizin-nak megvan ezen értelme is, v. ö. kizik csábító, érdekes, kíváncsi és v. kizig-. Megvan ily jelentésárnyéklattal kizhidir- is. 38. kizindír- reizen, verlocken. — Sem Bálint, sem Budagov nem említik e származékot, de azért létezése kétségtelen; mert világos causativ képzése a kizin- igének (1. 36. sz.). 39. kotor- ,megveszni, megdühödni' (öj bit kirgasa, cirikt'asa, kotorisa .... dn orcttild = t. tön bujt zirlab, akirib, kotorob .... üt-
