Nyelvtudományi Közlemények 18. kötet (1883)

Értekezések és közlések - Dr. Munkacsi Bernát: Votják nyelvmutatványok I. Idegen elemek a votják nyelvben - 35

98 MUNKÁCSI BERNÁT. Egyéb, gyérebb használatú török képzőkkel alakultak a következő névszói származékok: 246. alaca ,tarkán sávolt, csikós' (iiecTpH^HHHbiü Gavr. 179. dal, 31. 1.).— oszm. alája, alaca bűnt, gefleckt, gestreift, vielfarbig Zenk.; csag. alája ein schmal gewebter stoff in Mittelasien Stud.; kirg. alaf,a bűnt, vielfarbig; bűnt gesíreifte leinwand, Budag. I, 78; kún alaca (gestreift) ,vermiculatus' Cod. cum. 137.; .alapszava köztörök ala ,tarka, csíkolt' (t., oszm.-csag., kojb., kar., alt., kirg. ala bűnt, scheckig [von pferdén], kún ala, csuv. ola id., jak. ala scheckig [von pferden] | mong. ala/ bűnt, scheckig Schmidt. 11 ; burját alek alak id. Castr.; tunguz alak id. Castr. —cser. ola tarka (NyK. IV, 347), hegyi cser. ala Zol. 19.). 247. alpaut herr, alpautjal- herrschen. — t. alpaut úr, előkelő, földbirtokos; csag. albagut, tob. alpagut, gutsherr, edelmann, herr Budag. I, 80; csuv. olbut, ulbut herr. V. ö. köztörök alip, alp ,hős, hatalmas' (t. alib óriás, csag. ulup gross, máchtig, erhaben; held, athlet Stud.; ujg. alp, elp id. Kud. 188; alt. alip id. held; kojb.-kar. álep, alip, alap id.; csuv. olip id. és ,elephant'). 248. asaki schlecht. — t. aéébke rossz, hitvány, csúnya; v. ö. oszm. asagi, asaga das untere einer sache, niedriger, tiefer (a. etmek erniedrigen); azerb. asaka id. Budag. I, 49. 249. buéono mann der frauenschwester. — csuv. poiana id. (cBOHK'b); oszm. bajának, bajinak schwager; csag. bajának id. Budag. I, 219; t. baja sógor, feleségem nővérének férje; alt. bad'a id.; kirg. baza id.; kojb.-kar. bad'a, jmda schwager | burját baga, haza schwager Castr.; tung. ba$a id. Castr. — cser. posana sógor, két nőtestvérnek férjei (NyK. IV, 409); pasana Zol. 140. 250. bajiak viel. — t. bajtak elég, többen; keleti tör. bajdak, bajtak hinreichend, reich; sehr viel Budag. I, 2:i9; alt. pajták reichlich; v. ö. köztörök baj (1. 1 77. sz.). 251. dolak allé, ganz, gánzlich. — t. tuluk, túlink nyomatékosított alakja a túli ,tele, teljes, tökéletes' szónak, melynek egyéb török megfelelői: oszm. dohi, csag. tola (Stud.), alt. toló, kirg. tolü, kar. toló, dolo, jak. tolu. Alapszava köztör. tol- (oszm. dol-, t. tul-, jak. tuol-, csuv. tol-) ,sich füllen, voll werden'. 252. igifi: igizen nuni zwillingé. —• t. igéz iker; oszm. ikiz id.; kún egiz gemelli Cod. cum. 221; kojb. ihis-kizi zwilling; csag.