Nyelvtudományi Közlemények 17. kötet (1881)

Értekezések és közlések. - Munkácsi Bernát: Magyar elemek a déli szláv nyelvekben. 66

MAGYAR ELEMEK A DÉLI SZLÁV NYELVEKBEN. 69 maradványait, teljesebb alakjait őrizik meg. A szláv kölcsönszók terén is vizsgálni fogjuk tehát mindenelőtt, minő hangalakok állanak szemben a megfelelő magyar szavaknak s mit lehet azokból a régiség hagyományának tartani. A rendszeres tárgyalás szempontjából itt lesz egyúttal helyén tekintet alá venni a jelentós és szóképzés körében felmerülő változásokat is s kiemelni az azokon •észlelhető régiség nyomait — A hangváltozásokat illetőleg következő esetek érdemelnek kiválóbb említést: A. Szókezdő h többnyire elesik; így lesz: hadnagy: adnád', halász : alas, háló: alov, hajma: alma, hám: am, hant: anta, hordó: ardov, harmincz: armicija, haszon: ásna, huszár: usar || hegedű: egedé, hintó : intov. Ugyanily eljárást tapasztalunk más idegen nyelvekkel szemben is, így pl. az oszmanli yazine, hejvan, yaber, hamal, hambar, hangár, yarafj szavaknak a szerbben az^na, ajvan, aber,. amál, ambar, an^ar, arac alakok felelnek meg. — De nem kevésbé gyakori a szókezdő /i-nak megmaradása is; így a fentebbi példák közül is előfordulnak: hordov, harmicija, hasna, halov, hegede, hintov ; ezeken kivül: harcz : harc, herczeg : herceg. Szókezdő k t'-vé változik e szókban: kába: serb t'aba és kard : szerb {orda. Az ilyféle hangváltoztatás szintén kimutatható több példában is; így az oszmanli kitab, kejf> köprü, kesse, kébe szavak is a szerbben titap, t'ef, hiprija, t'esa, {ebe alakot öltöttek. A déli szláv nyelvek hangbeli természetével össze nem férő szókezdő/az átment magyar szókban v-ie változott: -féle: vela, fertály : vertal, font: vnnta. Erre is találunk jó számú analógiát; török faide a szerbben vajda, olasz fazzolo : vat'el, német feldscher, fdhnrich, freieorps: velcer, venrik, vrajkor (Nyelvőr X, 388.). Szókezdő magánhangzó elé ;'van toldva e kölcsönszókban: jezero : ezer, jarek : árok ésjapa: apa. Zártabb hang van az oproda: apród, nyíltabb az ardov: hordó szláv szavakban, viszonyítva a köznyelvi magyar alakhoz. Magashang mélyhangba csapott által ez esetben: arnevi: ernyő. — A kezdőhang elisiójának érdekes példája az ószlovén rusag: ország, HB.-beli uruszég. Efféle tünemény — különösen r hang előtt — nem éppen ritka a déli szlávságban ; ilyen a remeta szó : v. ö. gör. ipir)pinf}<;; horv. recin ohr-. gehánge: v. ö. olasz orecchino ; horv. red heres: v. ö. olasz eredé ; ószerb revitb v. ö. gör. kpé$w$0Q (1. Miki. Fremdw. 121.). B. A szó középi mássalhangzóváltozások közt érdekes a