Nyelvtudományi Közlemények 17. kötet (1881)

Értekezések és közlések. - Zoltvány L. Irén: A nádor-codex nyelvi sajátságairól, I. 190

A NÁD0E-G0DEX NYELVE. 229 nálja codexünk, mint az említett két helyen s még a 419.470. 583. 586. 607. 618. 662. 1. Az Ehr. codexben a «commorari» (60. 1.) «morari» (18. 1.) «habitare» 36. 129. 1.) értelmen kivűl még más jelentésben is előfordul; mint: lakozak mend az negyuen napon yndolattlan (stetit immobilis per totam quadragesimam) 27. mykoron ymadsagban alázatost lakoznának (cum orationi humiliter insisterent) 133. leütni: lásd meg uram tálam ammü zarandokonc 591. micoron a tömlocz tartoc a tomlőezbe lattanáé volna, tahat az 5 testet halva megleleec 638. és a 17. lapon: őróc halalt soha nem lat [soha meg nem hal]. (A két első mondatban a «lát» ige «néz» helyett áll.) lelkes: 0 emböroc 0 lelkösőc 191—5. más codexben is {pl. Bécsi c. 318.) «állat» jelentéssel; úgylátszik a latin animál fordítása. maga, demaga: Találóan nevezi Toldy e szót a kötőszók Proteusának; magában a Nádor codexben is a legkülönfélébb jelentési árnyéklatokban fordul elő; így: nem io a fiaknac keneret vennie es vetni az ebeknec, De maga kel bankodnioc, es zegönkódniöc, mert . . . [«hanem r] 5. a pokolban poganoknac kennok igon nag, es vegezhetetlen, demaga [mégis] a kerezt'enöknec kennoknal naggal kisseb 69. Demaga [azonban] azt 6 tóle nem monga vala 145. Maga [noha, jóllehet] gakorta predikallotta vala meg nekik, De ma elvégezvén . . . 147. Demaga [pedig] mondom tynektöc 159. Atyám ha lehethsegős mennonel en rólam e ken Demaga [mindazonáltal] nem ug miképpen en akarom, de miképpen te 172. Micoron demaga Ciriacus papa elmene [beatus igitur Ciriacus Leg. Aur.] 468. — Az idézett helyeken kivűl még a 21. 34. 56. 70. 115. 148. 152. 166. 170. 202. 264. 305. 371. 408. 415. 445. 455. 472. 475. 485. 487. 494. 507. 511. 512. 535. 539. 570. 571. 580. 588. 592. lapokon, még pedig, ha a példák többségét tekintjük, igazat kell adnunk a Nagyszótárnak, mely szerint a maga inkább «noha, ámbár, jóllehet)), — a demaga pedig «mégis, mindazáltal)) értelemben használtatik. — A maga szó az ellentétmutató meg-nek (e h. megé) mélyhangú mása (1. MUgSz. 680. sz.). wiagaszt: valaki ménével nagobban ez velagban felmagaztatik, anneual nagobban esic 336. o erdemenec miatta az őrök őrömbe felmagaztassonc 491. mikoron ö lelkében felmagaz-