Nyelvtudományi Közlemények 16. kötet (1880)
Kisebb közlések: - Munkácsi Bernát: Ugor szókezdő media. 460
KISEBB KÖZLÉSEK. 465 f. vasempa, észt. vázak link — f. paha rossz, lapp puose bőse, votj. paljan link — m. bal, hosszú, hú. MUSz. 478. 497. 502. sz. f. vali locus intermedius — votj. peli in, pelin intér — m. bél (-ben -böl, -he) MUSz. 484. sz. zürj. vermi- können, vog. verm- bír — vogK. perm. ertragen — m. bír-, ? zürj. bercöm zweikampf. MUSz. 486. sz. f. vajoa- mergi, mord. vaja- id., zürj. vaj-, votj. vl- id. — észt puge- kriechen, lapp puokce- se mérgére — m. búj-, bukkan-MUSz. 504. sz. m. vese — mord. pici niere. MUSz. 608. Ugyanezen kritérium alapján tarthatjuk jegy ősugor be g e r s circumire alak külömböző változatainak azon, még az alapnyelv szétoszlása előtt kifejlődött pB g s r a - és va g a r g - igéket, melyek a magyar forog és örvény szavakban s családjaikban tűnnek elénk, annál is inkább, minthogy egy azonos alakú és jelentésű szó a törökség terén is mutatkozik, így: csag. bur- fordít, csavar, bura: forgószél, alt. pur- csavarni, melyek eredetibb hogur- öszszevonásai gyanánt tekintketők (v. ö.jor- megy és jogur-: id.) E teljesebb alak még meg is van, csakhogy megfelelő magashangú változatban, így: csag. bögrü görbe, bökür púp, alt. bügrük púpos, görbe, ószm. bögri görbület, csuv. piigür- hajlít, görbít, piigürl'- : hajol; v. ö. még csag. bök- fordít, hajlít, jak. bügiit- hajlít, bügünhajol, bakir: görbe, hajlott (Vámb. etym. szót. 226). — Szintilyen okból tarthatók egy ősugor ba g g - currere fejleményeinek az ugor j^,,- és vs g g - alakok, melyek a magyar fut- és üz- szavakban tartották fenn magukat. II. Szókezdő ugor d-re következtethetünk mindazon esetekből, midőn 1) különféle ugor nyelvekben megfelelő íés w hanggal kezdődő alakokat találunk. V. ö. a média és orrhang váltakozását az ajakhangnak osztályában. Hasonlót látunk a foghangúaknái is és pedig részint, hogy eredeti n válik d-\e, pl. litv. debesis wolke: v. ö. gör. viyoc, és lat. nubes; litv. devyni, ószláv deveti kilencz : v. ö. novem és szanszkrit navan. V. ö. még zürj. dul! speichel, votj. dildi id.: ugor n^gl^, m. nyál; m. gyermek: oszt., vog. naurem id.; m. gyomor: osztj., vog. numlr, nqmr rund; m. gyón-: oszt. nugom- respondere, vog. nult- schwören ; •— részint úgy is hogy eredeti d (d') válik n- (n)-vé, így litv. namas ház lat. domus, szanszkrit damas; a kojbal ós karagaszban az egész
