Nyelvtudományi Közlemények 16. kötet (1880)

Értekezések és közlések - Halász Ignácz: Svéd-lapp nyelvtan. 1

SVÉD-LAPP NYELVTAN. 3 tik], hogyan tartassék az isteni tisztelet a svéd községekben) Hernösand 1850. 157 lap = .K7í. — 3. Same coggolvasen psalmkirje (Lapp községnek zsoltár könyve) Hernösand 1849.400 lap = Ps. — 4. Ailekes-ja passe-peivi evangeliumeh ja episteleh (Vasár-és ünnepnapi evangéliumok és episztolák) Hernösand 1849. 303 lap = E. A nyelvtanban fölvilágosításúl vagy összehasonlításul néha a lpF., IpE. és olykor a IpK. (oroszországi, Kóla félszigeti lappok) nyelvjárásra is hivatkozom. Az ide vonatkozó források 1. alpF.-ra nézve: Friis: Lappisk grammatik, Christiania 1856 ós Friis: Lappiaké sprogprőver, Christiania 1856; 2. a lpE-ra nézve Lönnrot értekezése «Ueber den Enarelappischen Dialekt» Helsingfors 1854; az orosz lappok nyelvéből pedig, mint említettem, Genetz Arvid adott mutatványokat a NyK. XV. kötetében. I. Hangtan. 1. §. A svéd-lapp nyelv a nyelvhangok, különösen a magánhangzók gazdagságát tekintve, nem igen marad el a többi lapp dialectustól. Hangzórendszere a következő: . a) magánhangzók: a, o, u á, e, é (i felé közeledő e, B.), ö, i b) ikermagánhangzók: ai, oi, ui, ái, ei, öi id

i

i

e, ie (íe, ié), ue \ au, ou, au, eu, öu uo (úo, uó), ú'ó (u'ó) c) triphthongusok: iei, uei, uoi (uói), uöi,

l

(iu, iau, uou, uöu d) hosszú magánhangzók: a, ü, a, e, i e) mássalhangzók: . k, g, h (yj, j, n c, 3, s c, 3 t, d, s, n 1*