Nyelvtudományi Közlemények 16. kötet (1880)

Értekezések és közlések - Halász Ignácz: Svéd-lapp nyelvtan. 1

SVÉD-LAPP NYELVTAN. 31 3. Harmadik személyre : Egy. (kettőjök szive) Több. (kettőjök szívei) acc. vaimobskan, -sken, -ska vaimoiteska. A viszonyszók közül, mint említettük, több alkalmas a birtokosragok fölvételére. Ezeknél legföltűnőbb a többes-sz. első személyre vonatkozó birtokosrag, melynek itt többnyire teljesebb me alakja fordul elő; azonkivül a kaska szón a duális ragok is fönmaradtak. Csak a Lindahlnál található alakokat vettem föl. 1. paijel: paijelam fölöttem ; paijelat, paijelasat; pajelasas ; paijelame ; paijelate ; paijelasas, K. 111. paijelasase \ 2. auti elé : auteses; autaseme; autesnan | 3. mangen: mangenat v. mangesnat utánad; mangenas, mangesnas | 4. ludne: ludnes nála; lusa: lusan, lusasan hozzám; lusat; lusas ,• lusame ; lusate ; lusasas | 5. naldan rólam; naldat; nalasat rád | 6. palden ; paldenan, paldesnan mellettem ; paldenat, paldesnat; paldesnas ; paldenanne, paldesnanne ; paldesnate ; paldenese, paldesnese j 7. tuokenan mögöttem, nálam; tuokenat; tuokenes | 8. kaskan: kaskame köztünk; kaskanette,"Ei. 34. kaskanete; kaskebsa, kaskabse, E. 81. kaskanesa • dual. kaskenan (v. ö. vaimui&emen) kettőnk között; kaskabten, E. 82. kaskabte; kaskebska \ 9. kőik: koikosan hozzám; koikosat; koikosas | 10. pira: piram körülem; pirat; piras ; pirame ; pirate ; pirasas. 10. I. Névmások. A) Szeméi y -névmások. A személy-névmásoknak a lapp nyelvben duálisuk is van Eagozásuk a következő : Első személy. Egyes-sz. Többes-sz. Nom. mon mije gen. mü *)• mijan, mijén, mija acc. mü mijeb, KK. 9. mijib com. muina, műin mijin, mijain ess. murién (L.) mijén, mijan (L.) iness. musne, mune mijesne, mijasne, mijan 1 A szövegben mo-nak írva.