Nyelvtudományi Közlemények 16. kötet (1880)

Értekezések és közlések - Csopey László: Magyar szók a rutén nyelvben. 270

290 CSOPEY LÁSZLÓ. 410. választani wáhlen: r. vdlástaváti. 411. választmány ausschuss : r. valastman. 412. valós geeignet: r. vdlösnyj. 413. varga gárber: r. varga. Ne jjtíjdem za varga, Závaruj na boáé. Golov. III, 251 (132). 414. vármegye komitat: r. varmed'á. Ide tartozik: varmescina — megyei munka; vdrmecjkyj — megyei. 415. vásár markt: r. vasár. Ide tartozik: vásdravdti = vásárolni. 416. vasmacska anker: r. vásmacka. 417. vég ende: meg van tartva egy falu nevében: Rasvégava = Orosz vég (Munkács mellett). 418. véka scheffel: r. víka. 410. viganó frauenkleid : r. vígan. 420. Zacskó beutel: r. záckiiv, ídcküv. 421. zseb sack, tasche : r. zeb. 422. zsebbevaló sacktuch : r. zebevalöká. 423. zsúp schaub (stroh): r %up. Az itt felsorolt 423 szóhoz csatlakoznak még azok, a melyekkel a rutén paraszt háziállatait szokta megnevezni. De ezen elnevezések is fogalmas szók, mert bizonyos jegyek kívántatnak meg, hogy a házi állat ezt vagy azt a nevet kapja. Kezdem az ökör neveinek felsorolásával, a mennyiben a rutén parasztnak fő háziállata az ökör. A magyarból átvett leggyakoribb nevek ezek: 1. Bimbó: r. bimbava. 9. Kajla: r. kajla. 2. Bodor: r. badara. 10. Körmös : r. kormosa. 3. Bojt: r. bojté, bojta.

11. Rendes: r. rendem. 4. Csákó: r. cíikavá. 12. Szarvas: r. sarvasá. 5. Csengő: r. céngéva. 13. Szennyes: r. senesá. 6. Fakó: r. fákava. 14. Szilaj : r. sildjd. 7. Gyöngyös: r. dondosá. 15. Szőke: r. sivka. 8. Hegyes: r. hed'esa. 16. Virág: r. virjagd, virága. Ezek kétféle alakban használtatnak: 1. Tökéletesen magyar alakban, tehát változtatás nélkül; t. i. akkor, mikor hívólag