Nyelvtudományi Közlemények 16. kötet (1880)

Értekezések és közlések - Halász Ignácz: Svéd-lapp nyelvtan. 1

SVÉD-LAPP NYELVTAN. 25 mu mana tegnap este meghalt gyermekem); ekkedi estére, ad vesperum | udne ma; udnek még ma, még | kidddn, kiddek tavaszszal; cakcek őszszel | arret (L. aret) korán, reggel, D. áriden nagyon korán. 9. akest, akeu mindig | aktelist egyre, mindig D. 88. | inta, enta mindig | alo mindig | poddalok mindenkor, mindig | i-alter B. soha sem | ikkat folyton, örökké. 10. moddi, modd és tabdai, taivai (tabdok sűrű) gyakran] muttemin (muttem valamely, némely) közbe, néha. 11. juo,jö, B. jü, D. jö már, dim. juokokac \ juru, jura, jur éppen (gerade, just) | jess és vast, B. vist, E. vitt, D. vaste ismét, megint | áskan, áska még, aztán, végre | vielan, viele,vel még (csak Donnernél 64., 67.); ane, D. an még | vímak végre | tast, üst többé. 12. a^^ek a minap, az imént, mrper | eski, iske a minap | kacket, B. kcisket a minap | fianti: tai fiánti a minap, nem rég | láng, juo láng már régen. 13. hákket, hakketest, hákkest, tüstént | tattamit tüstént, azonnal | faut, fauten, fautenak, fautek mindjárt, azonnal, szüntelen. (Ez utóbbi módhatározóúl is szolgál «inkább, mindenképen, teljesen» értelemben.) 14. leste, lest későn, nagyon későn | varga vargi, vargoi majdnem. C) Módhatározók. Eredet szerint kétfélék: 1. névmásból -kte, illetőleg -te, -ta-val; 2. melléknévből -st,-n, -i, -t, -kt, -ikt, -it, laka-Y&l képzettek. (Az utóbbi képzők bővebb tárgyalását lásd a Szóképzés alatt.) Ezen kivül vannak képzővesztett módadverbiumok is és olyanak, melyeknek alapszava ma már nincs meg. 1. kokte, B. kukte (kukt'e, kuyie), D. kuktis miképen, hogyan, mint | makte, maktes hogyan; mann, manien hogyan; massas mire, mi végett; manne, mannes minek, miért | nau, D. 127., 128. nan (sic!), E. nou így, úgy; naute, B. nauhte, E. noute, D. 127. nimte (sic!) így, úgy; núov úgy ; nuovta, E. nuovte azon módon, úgy, amúgy; nauk, nauta amúgy, ingyen, ugyancsak, igen | i-encek v. incek semmiképen; i-lodnok sehogysem, korántsem. 2. smaivai, smaivet finoman: smaives, smaivok finom; sadnan, sadnast, sadnasit igazán: sadnes igaz, sadna igazság; kidgnelikt, kiágnelit mélyen: kiágnel mély; jalosikt, jalost, jaloslaka