Nyelvtudományi Közlemények 16. kötet (1880)
Értekezések és közlések - Somonyi Zsigmond: A magyar gyakorító és mozzanatos igék képzése I. 237
A M. GYAKORÍTÓ IGEKÉPZŐK. 239 B) az ugor mozzanatos képzőket s ezeknek egymás közt valamint a gyakoritokkal való kapcsolatait.1 ) A magyar szóképzésnek alakokban, színekben legdúsabb képét tárja elénk ez az összeállítás, és szépen feltünteti azt az alaki változatosságot és leleményességet, melyben a magyar nyelv határozottan fölülmúlja valamennyi rokonát. A) A gyakorító képzők. I. -I. Magányosan nem épen fölötte számos példában mutatható ki, s a puszta gy. i-vel való igeképzés ma már nem élő szóképzés; de annál több köpzőcsoportot fogunk látni, mely az i-vel való kombinálásból magyarázódik meg. 1. -I Itt csak azokat az igéket állítjuk össze, melyekben a gy. I előtt vagy meg sem maradt az alapszó végmagánhangzója, vagy pedig zárt alakban jelenkezik (o, é, ő); mert az <al el vógüeket — mint valószínűleg <aZ el végüekből rövidülteket — aj képző kombinácziói közt fogjuk tárgyalni. a) ÍJl'8 alapszóval: nyőlt már Illosv. Tdi 6. vszak \föl \ kérél: kérljed Kat. leg., kérelNy. V: 373 | bezárlott ablaki Gy. MV. I: 165; eljőve ajtó-bezárolva Zvon. post. I: 701 ; cseszel = csesz | döföl MNy. VI: 322 | dugol b. 3211 ér el bánt PG. | hatol | lesel Debr. leg. | lohol lobog | ménéi SzD. MVir. 305 | mérel Ny. VIII: 336 | vájol 1. Kr. | kéz-vonolö v. kézvonó MNy. VI: *) Leggyakrabban előforduló rövidítések: Ny. — Magyar Nyelvőr, MNy. = Magyar Nyelvészet. NyK. = Nyelvtud. Közlemények. Erd. = Erdélyi, Népdalok és Mondái: K. = Kriza, Vadrózsak. Kr. = Kresznerics szótára. Mt = Molnár Albert Kresznerlesnél. T. ~ Tájszótár. B. v. Bud. = Budenz Magyar-Ugor szótára. Be. — Bécsi codex. M. = Müncheni codex. F. = Faludi. A. = Arany Költeményei (csal. kiad. 3. köt.) Vör. ^= Vöri/smarty Munkái (csal. kiad. 6. köt.).
