Nyelvtudományi Közlemények 16. kötet (1880)
Értekezések és közlések - Halász Ignácz: Svéd-lapp nyelvtan. 1
20 UALÁSZ IGNÁCZ. Nom. almacéh (-e) jakkemah gen. almáéi jukkemi acc. almáéit • jukkemit com. almáéi (a. ham) jukkemi (j. kum) ess. almáéin jukkemi n iness. almaéisne jukkemisne el. almaéist jukkemist all. ) ül. i almáéit, -iti, -ita jukkemit, -iti, -ita. 7. §. Névutók (postpositiók). A lappban is névutók szerepelnek a névszók különösebb viszonyainak megjelölésére. A viszonyított névszónak genitivusával, egy kétszer pedig accusativus, allativus vagy elativus és comitativusával összekötve használatosak és nagyobbára utána állnak. Altalános helyviszonyj elölő ragokúi a névutókon a locativus, ablativus ós lativus (illativus), ezek mellett aztán még a többi külső és belső helyviszonyt jelölő casusragok (inessivus, elativus, illativus) is szerepelnek. Némely névutók egyszersmind adverbiumok is; pl. mangelt után; utóiról {mü m. utánam; mangelt juokset utolérni); neik -nek (pöhti mü neik egyenesen nekem jött; neika mannet rátámadni, vkinek neki menni). a) Genitivussal járó névutók. 1. vüolen, vuolan, vuule, vuolesne v. vuelesne alatt; vuolest, viioldc, B. vaólte alól; vuolai, B. vuollai, D. viioíai alá | vuole al, alatt való-tói. 2. 2)aijel, paijela fölött | paije föl, fölött való-tói. 3. auten, autesne előtt; -ért; autest elől; -ért; auti elé; autelt elé (mu autelt poti elém jött); autelaéett dim. kissé előtt (mu aa. kevéssel előttem) | auta, aut el, előtt való-tói. 4. sisne, sinne -ben; siste -bői; sisa, sis -be. 5. mangen, mangesne, maüfiesne, mangel, mangelen után; mangelt után; mangai után | maiige utó-tói. 6. Indne, lune, liuinc -nál; luste, laté, luhte -tői; lussa tusa -hoz. 7. naldne, naldn (noldn), L. nalne, naltne -n, rajta; nalde, nalte -ról; nalla, L. nála, nal -ra.
