Nyelvtudományi Közlemények 16. kötet (1880)

Értekezések és közlések - Halász Ignácz: Svéd-lapp olvasmányok. 165

SVÉD-LAPP OLVASMÁNYOK. 197 Kösse toroolmah tal lijen krussinauletam Jesuseb, valdin sije alde paijeltes piktasit ja juokin nelje saijai, kokte akt ose saddei juokahac toroolmai. Valdin ai sisnemus kerdeb; vallé jutte tat i\lam korotum, ainat kodetum obboti, te játtin kaskebsa: „allob cuoppete tab, mutto vuorbatob tan pir, kan kalka saddet". Ja noute le calog ollanam, jukko játtá : sije láhjuokammu karvoit kaskebsa ja vuorbeb caskam mu sisnemus kerden pir. Tab takkin toroolmah. Jesusen krussen palden éuo$~§on alde edne, alde ednen óbba, Maria, Kleofasen nisun, jaj Maria Magdaléna. Kösse tal Jesus viioidnaji ednebs ja oppetesolmab, juob eci, paldan cuoggomen, játti sodn ednasas: „nisun, káca pardnabt". Askan játti sodn oppetesolmai : „káca ednabt". Ja taté aikest valdi oppetesolma su eces kőik. Almog cuofffjOi tané kaskan ja káceti tab. Válla tah, juoh taggo vasin, albetin su, fvrketin oivitesa ja játtin: „kalle, kalle ; todn, jukko mattah vuolos kaikot jubmelen tempeleb ja kölnien peiven tab vast paijas cegget, coute ecebt; jus leh jubmelen pardne, te luoitate krussest". Sabmalakai ai tah oivemus prástah aktén tai calogoppasi ja vuorasubmusi kuni albetin suja játtin : „ácasit le sodn vekketam, ecebs i matté sodn vekketet. Jus sodn le Israelen konoges, te luoitadus talle krussest ja mije sitebe jakket süni. Piájam pe le sodn oskalebs jubmelen nal; sodn kajos talle su, jus sodn eca su, jutte sodn le játtam: mon leb jubmelen pardne". Nalsetin su ai toroolmah, vaggestin ja kalgin süni átikeb, játten: ,.jus todn leh judari konoges, te vekkete ecebt". Válla akt tuoiste pahatakkejist, kutteh krussinauletum leikan, spoddei ai suja játti: „jus leh Kristus, te vekkete ecebt ja monnob". Válla mubbe sárgoi suja játti: ,,ih kus todn ken jubmelest p álla, todn, kutte le sabma duobmon vuolen ? ja moi len nou rektasen melt, jutte moi kuedden, maite nionon takkoh ansem láh, válla tát i le mabken pahab takkam". Taste játti sodnJesnsi: „herra, muitele mu, kösse potah rikasat1

'. Jesus vasteti: „sadnan játtab mon tűni, udnek kalkah todn orrot muina paradisesne". Ja tát lei kotad timan muddon. Ja kotaden timan saddei seuned obbo landan paijel kitt okcad timaija peive kaik seunotovi. Ja okcaden timen cuorvoi Jesus lognes kiálin: „eloi, eloi, láma sabathani?'' tat le: „jubmelam, jubmelam, mantet leh todn heitam mu?" Kösse válla kallasacah taiste, kuteh tasa cuojgoin, tab kullin, játtin sije: „Eliaseb tát cuorvota". Jutte NYELVTUD. KÖZLEMÉNYEK. XVI. 1*