Nyelvtudományi Közlemények 16. kötet (1880)

Értekezések és közlések - Halász Ignácz: Svéd-lapp nyelvtan. 1

SVÉD-LAPP NYELVTAN. A lapp nyelvnek négy fődialectusa van : a finnmarki, a svéd, az Enaretó-melléki és az orosz. E négy nyelvjárás mind hang-, mind alaktanilag annyira külömbözik egymástól, liogy egyik nyelV-járásbeli egyáltalában nem érti meg a másikát. A nyelvjárások ily nagy külömbözése mellett tehát mindegyiknek terén külön kutatásokat szükséges tennünk. Legtöbb gondot fordítottak eddig a legelterjedtebb dialectusra, a finnmarkira. Ezen van számos fordított és némi eredeti szövegünk is (Friis : Lappiske sprogpröver. Christiania 1856), Friis és Hunfalvy pedig az ezekben nyújtott anyagot teljesen föl is dolgozták.1

) Az.Enare-lapp dialectusról az első dolgozat jelent meg Lönnrottól,2

) az orosz lappok nyelvét azonban alig ismertük és csak a lefolyt évben jelent meg egy csomó fordítás és eredeti szöveg ezen a nyelvjáráson is Genetz Arvidtól a Nyelvtudományi Közleményekben. — A svéd-lappal nem bántak olyan mostohán mint az utóbb említett két dialectussal. A svéd kormány már rég gondoskodott róla, hogy missionariusai által a kóbor lappokat a keresztény hitre téríttesse. A térítéssel aztán együtt járt, hogy itt is különféle szentirásbeli könyveket adtak a nép kezébe és így lassankint kis irodalom keletkezett. Közvetetlenűl a nép ajkáról vett szövegeket azonban csak a legújabb időben kaptunk. 1873-ban Mala vidéki lappok mutogatták itt magukat nálunk Budapesten és akkor Budenznek alkalma nyílo 1) Lappisk Gramniatik, af J. A. Friis. Oliristiauia 1856. — Hunfalvy Pál: A lapp nyelv. Nyelvt. Közi. V. k. 2) Ueber den Enare-lappischen Dialekt, von Elias Lönnrot. Helsingíbrs 1854 TJYELVTDD. KÖZLEMÉNYEK. XVI. .\ 1