Nyelvtudományi Közlemények 15. kötet (1879)

Értekezések és közlések - Dr. Kiss Ignácz: Pázmány nyelve. és III. rész. - I. 177

PÁZMÁNY NYELVE. 207 Az igeragozásnál tapasztalható sajátságai és eltérései a következők. 1. Jelen idő (jelentő mód). Az úgynevezett s^-enyésztők közöl a következőknél -en, -on ragot találunk az egyes 3. személyben: hiszen, lészen, tészen, vészen, viszen. Ide tartoznak még: mégyen, vagyon, vonszon; de ezek mellett néha megy és van is fordul elő. A hívni igének 3. személye: hí ; jönni igéje : jő és jű. 2. A történeti múlt. Az sz-enjésztőknek az egyes 3. személyben w-ragos összevont .•alakjuk van, mint: hűn (hive, credebat) és hín Pr. 839, lén és lön, vén (véve), vín (vive). Néha az 1. személyben is, mint: lök (levek), tők, vöm (vevém). — Megjegyzendők: cseleküvém, haraguék, vének { = ve vének). 3. A múlt idő. A többes 3. személy gyakran a régi -anak -ének raggal áll, pl.: mondottanak, jöttének. Figyelemre méltók: hijt ( = hivott), ett (evett), itt (ivott); lőtt és lett, töttek és tettek. 4. Jelen idő, kötő mód. Itt a tenni igének egy sajátságos összevont alakját kell felemlítenünk : metszek ós mettszek ? = mit tegyek (mit teszek) ; medgyünk? =mit tegyünk? Pr. 238. 5. Történeti múlt, kötő vagy óhajtó mód. Néha, ámbár ritkán, a régi ragozással találkozunk, mint: ha azt imája sz. Pál ( = irná), K. 595; olvasnójok (olvasnók) K. 596, meg-vetnöjök, tanulhatnáják (tanulhatnák), hosszabbodnéjék, tetszenéjék, menekedhetnejék. 6. Parancsoló mód. Néhányszor a következő régi parancsoló alakokat használja: adhatsza a mestert! (a latin «da magistrum» van így fordítva) Pr. 858 | halhadsza Pr. 202. = halljad | tekinthetsze — tekintsd. Pr. 922. IV. Az igenevek. 1. Az infinitivus következő igéknél népies alakban fordul elő: bírnia és bírnya, hinnia (eredére), innya (bibére),irnia és irnya, vjnia = vívni (pugnare).