Nyelvtudományi Közlemények 15. kötet (1879)

Értekezések és közlések - Dr. Kiss Ignácz: Pázmány nyelve. és III. rész. - I. 177

PÁZMÁNY NYELVE. 199 2. A sorszámokat is a mai szokás szerint használja; csak második és harmadik helyett áll néha: más, másod és harmad, pl.: Egy az — más az — harmad az. K. 671. 3. A számhatározóknál csak ezen sajátságokat találjuk: először, elsőször és elsőben; másszor és másodszor. Az idő meghatározásánál Pázmány sokszor a sarkszámokat használja a sorszámok helyett, pl.: Szent Máté Urunk születéseután negyven-egy esztendőben irta az Evangéliumot —, sz. Márk negyven-öt esztendőben, sz. Lukács ötven-nyolcz esztendőben Pr. 382. Mátúsalem Világ kezdeti-után három-száz hatvan-két esztendőben született. Pr. 381. A névmások. I. A személy-névmásokat úgy használja, mint a mai nyelv: én, te, ő mi, ti, ők. nékem, néked, néki nékünk, néktek, nékik, engem, téged, őt minket, titeket, őket. engemet, tégedet, ötét. bennünket. Megjegyzendő, hogy engemet, tégedet, ötét ritkábban fordul elő. A bennünket alak, melyet némely íróink mint jogosulatlant szeretnének kiküszöbölni, szintén előfordul, ámbár ritkábban, pl.: A Szent-Írás az apostoli Traditiók meg-tartására kötelez bennünket. Kai. 567. Ugyan így található még K. 593 és 900. II. A mutató névmások : ez, ezen az, azon. ennek annak ezt, ezent. azt, azont. Látni való, hogy ezen és azon a tárgyragot is felveszik (ezent, azont). De nem csak a tárgyragot, hanem egyéb viszonyragokat is felvesznek, pl.: azonból ( = abból), azonban-hagyni ( = abbanhagyni) ezen-feleit, ezen-előtt. III. A visszatérő a személy-névmással következő összetételekben fordul elő: én-magam te-magad ő-maga énnen-magam ténnen-magad önnön-maga mi-magunk ti-magatok ö-magok. Mint látható, önnön csak az egyes-számi 3. személyhez