Nyelvtudományi Közlemények 14. kötet (1878)

Tanulmányok - Hunfalvy Pál: Új tudományok, új előitéletek. 1

ÚJ TUDOMÁNYOK ÚJ ELŐÍTÉLETEK. 5 ták, kalapácsok stb., a melyeket mindnyájan a régi hősök fegyve­reinek (arma Heroum) hittek. A bolognai nemzetközi gyűlés pedig 1871-ben bő és nagy mutatványait tára ki a történelem előtti régi­ségeknek, melyekkel Olaszország bővelkedik; s ma minden ember tudja, hogy mindenütt az úgynevezett kőkor a míveltségnek első s nem is megvetendő foka. A kőkori régiségek közt az emberi agyak kiváltképen inger­lik a vizsgálódást, mert ha valamiből, úgy talán az agyakból lehet kiolvasni, hogy kik voltak a kőkornak emberei. A mely országban összeül a régészek nemzetközi gyűlése, annak kőkori emberei felé irányul a közfigyelem. Stockholmban arra a kérdésre, hogy Svéd­országban a történelem előtti embernek melyek az anatómiai és ethnikai jellemei ? báró Dübentől várták a kielégítő feleletet. «Sokan, úgymond Düben, azért ösztönöztek felelnem a kitűzött kérdésre, mert azt gondolják, legjobban tehetem, minthogy régen kutatom e tárgyat, s minthogy az orvosszaki múzeum igazgatója lévén, annak bő gyűjteménye elég anyagot nyújt nekem a vizsgá­lódásra. Fájdalom, meg kell vallanom, iigymond, hogy a midőn 10 vagy 11 évvel azelőtt belefogtam ebbe a kutatásba, a kérdés nagyon egyszerűnek s a felelet reá igen könnyűnek látszik vala: most az ellenkezőt érzem. Az anyag sokasodott, az észleletek sza­porodtak ugyan : ámde kétségeim is szaporodtak napról-napra, s régi bizodalmam elenyészett. Ezt ugyan gyengeségemnek is tulaj­doníthatnám, ha más országok idevágó irodalmait tekintve nem látnám, hogy a bizonytalanság ott is emelkedik, s ha nem tudnám Virchow és Quatrefages imént hallott nyilatkozatjaikat, melyek sze­rint az anthropologiai craniologia koránt sincs még annyira hozva, hogy biztos feleleteket adhatna azon kérdésekre, a melyek a tör­ténelem előtti tárgyak kutatásaiban mindig előkerülnek. Legyőz­hetetlen bajok mutatkoznak Európa nagy népeinél, a melyekben fajvegyülés esett meg a történelmi időben s alkalmasint a törté­nelem előtti időben is esett volt. Svédországban idegen hódítás nem történt, mint tudjuk, nem sűrű népessége állandóbb és hely­hez ragaszkodóbb mint egyebütt, itt tehát csak a svea-k és gótok nyomait kell kutatni (e két törzsből állott össze a svéd nép), meg azon népéit, a melytől a nagykövü (megalith) emlékek származ­nak. Mind a mellett vannak itt is oly nehézségek, mint másutt. A finn fajnak nyomai is mutatkoznak, de ezek nem okoznak

Next

/
Oldalképek
Tartalom