Nyelvtudományi Közlemények 14. kötet (1878)

Tanulmányok - Hunfalvy Pál: Új tudományok, új előitéletek. 1

ÚJ TUDOMÁNYOK ÚJ ELŐÍTÉLETEK. 55 jében, mintegy 850—860 tájon, t. i. a mai svéd Norrlandban. A kvenek bizonyosan a Botniai öböl mind nyugati, mind éjszaki, mind keleti partvidékeit bírták ekkor, mert Alfréd róluk nevezi Kven-nék a Balt-tenger mindkét öblét, sőt még déliebb részeit is. A Tacitus lappjai lassankint más finn népek által éjszakiabbra tolattak, mert Jordanis és Procopius idejében 550 tájon mint a skrid-finnek (hegyi lappok), mind a tere-finnek (erdei lappok) ismeretesek valának túl a kveneken s más finn népségeken. 850 tájon, mint láttuk, Other tökéletes topograpiai ismerettel írja le Skandináviát, abban a normannok, svédek, lappok és finnek (Other és a mai norvégiek elnevezése szerint, s lappok ós kvenek) lakásait. Other körülhajózván Skandináviának éjszaki partjait a Fejértengerig, s ebből a Dvinába hatván fel, alkalmat nyere a hazájában lévő hegyi lappokon kivül az erdei lappokat is megismerni, a kik halászatból és vadászatból élnek vala. Ezen lappok viszonya a normannokhoz 550—850 tájig határozódott meg. Mert a Procopius regényes leírásában semmi nyoma nem látszik annak, hogy a skride-finnek a normannok adózói lettek volna; még békés, nem hódító a kereskedelmi közlekedés. Other idejében a normann már uralkodik, s a lapp erősen adózik ; 550—850 tehát a normannok nemcsak dél felé, hanem éjszak felé is elhatalmosodának ; Other által megismerködnek a Dvina mellékein lakó, s már földmívelést üző biarmiakkal (a mai szírjének, permiek, votjákok éjszaki elődjeivel), a kikhez folynak azután a rabló biarmi járások. Ekkor a mai Finnország déli részei és Észtország bizonyosan már a mostani lakosok elődjei által el valának foglalva. Ezek közt a svédek tőnek olyan járásokat, mint később Eurik utódjai a Deneperen lefelé a Fekete tengerbe és Konstantinápolyig száguldanak, hol kereskedve, hol rabolva, jóllehet a folyó déli s a tenger éjszaki mellékein a besenyők és kozarok ülnek vala. A tulajdonképi finnek és esztek tehát már 850 táj előtt ismerték a ruots-ok&t, — mert így hittak a svédeket, s e névből lőn azután a rósz (rusz) híres név; — már Jordanis idejében megvolt a Novietuna, azaz Újváros, Novgorod. A Finntenger öblön behatván a Ladoga és Ihnen tavakig, s ezektől a Deneperig, a ruots-ok magokra hagyák a Finnes észtországi finneket. Az előbbieket csak 1150 tájon kezdek a svédek, az utóbbiakat pedig csak 1200 tájon a dánok és éjszaki németek hódítgatni. A mikor Other a Dvina mellékeit fölfedezvén