Nyelvtudományi Közlemények 14. kötet (1878)

Tanulmányok - Dr. Goldziher Ignácz: A nyelvtudomány története az araboknál. 309

A NYELVTUDOMÁNY TÖKTÉNETÉRŐL AZ ABABOKNÁL. 365 úgy, mint a>fikh-b&iia>gem,á?á (consensus) alatt oly nézetet értenek, melyre nézve valamennyi imám egyetért,x

) úgy a

gemaá-t belevitték a nyelvtudományba is, értvén alatta oly felfogást, melyre nézve a basrá-i és a kítfá'i iskola egy értelmen van. a

) k Ibii al-Anbán kezdeményezése azonban csak korlátolt térben mozgott; mert ő a ^/Ji-tudomány módszerét csakis az iskolák vitapontjainak előadásában alkalmazta, azonkívül pedig az usíd módszerét törekedett egynehány grammatikai főkérdésre átvinni.3

) Az összes nyelvtudomány tárgyalásának módszerére legelőször alkalmazta ezen gondolatot egy XV. századbeli tudós : Gelál ál-Din al-Sujúti (megh. 911. H. — 1505. Kr. u.), egy férfiú, kinek neve a muhammedán tudományos irodalom legdicsőbb nevei közé tartozik, és melynek birtokosát irodalmi termékenységre nézve alig multa valaki felül az arab irodalomban, mely különben nem igen szűkölködik a polygraphikus írókban. Egyik főérdeme ezen jelentékeny írónak épen az, mely itt tekintetbe jő. Az arab nyelvtudomány egész terét anyagilag és irodalomtörténetileg, különösen pedig azon előzetes elméleti kérdéseket, melyek a priori tartoznak a nyelvtudományhoz, ő foglalta legelőször össze egy nagy munkában, melyet ha röviden akarunk jellemezni : az arab nyelvtudomány eneylílopaediájának nevezhetünk. Ez általa összefoglalt disciplinát ő a traditió és jogtudomány módszerére építette. A nyelvtan szerinte úgy viszonylik a szótártanhoz, mint a jogtan a traditiótanhoz. Amazok — traditió és lexicologia — nyújtják az anyagot, mely emezekben — Jikli és grammatika —• alkalmazásba jő. Al-Svjvti szerint ennélfogva ezen két nyelvtudományi ág tárgyalásának módszere azonos legyen a vallástudomány ama két ága tárgyalásának módszeréhez. Különösen azonban a traditió és lexicographia ezen hasonlóságát fejti ki bővebben. «A traditió tudománya és a lexicologia», úgymond, «testvérek, mint két folyam, mely egy völgyből ered.» Mindkettejükben fődolog az isnád : a traditió lánczolatának kifogástalansága. És ezen kifogástalanság vagy kifogásolhatóság fokai szerint a nyelvkincs egyes x) Lásd

A spanyolországi arabok helye stb. 19. 1. 2)

P. o. Jaküt I. köt. 317. lap. 5. rafal gemá'á ellentétes ezzel: ra'j al-kufijjinafákat. 3)

Ily muakájában : Luma 'al-adillati fi usül al-nahu, melyet utódja al-Sujüti idéz p. o. Muzhir I. köt. 56. lapon.