Nyelvtudományi Közlemények 14. kötet (1878)

Tanulmányok - Hunfalvy Pál: Új tudományok, új előitéletek. 1

8 HŰftFALVY PÁL. tulajdonítandó, ott tehát a vaskor megelőzte a rómaiakat. Prancziaországot és Svédországot egybeállítván Hildebrand így találja: Francziaországban Svédországban az 1-ső vaskor (kelt) a 2-ik vaskor (római) » 3-ik vaskor (frankburgund) 1-ső vaskor (gót) ^-ik vaskor (újabb). Svédországban a bronzkor, a régiségek tanúsága szerint, még Nagy Sándor idejében, Kr. e. 300 év tájon, uralkodik vala; a gótok tehát azután költöztek volna be. Pedig a massiliai Pytheas mát 330 tájban gutto-nok&t talála a Balt-tenger déli partján. Szóval, a skandináv tudósok a kőkor és a bronzkor embereit más-más eredetiteknek, tehát szükségképen más-más nemzetségűeknek, a vaskor embereit pedig germán fajbélieknek tartják. De minthogy Düben szerint, a kő- meg bronzkor agyai ugyanazon typust mutatják, melyet a mai germán skandinávok agyai: ennek az a tanúsága, hogy az agyak idoma nem határozhatja meg a nemzetiseget. S ezt a tanúságot még más tények is szolgáltatják. Eetzius Gusztáv, a hires Eetzius András fia, a stockholmi gyűlésen az ember fajok agyairól értekezvén*) a skandináv (germán) agyat 100 : 77,s-nak, a szlávot 100 : 88,s-nak, a lappot 100: 86,5-nek találja. E szerint a skandináv agy dolichokephal, a szláv meg a lapp brachykephalok. Ha bármi csekély viszonyban volna is az agyidoni a nemzetiséggel, a lapp és a szláv agyak sokkal közelebb rokonságra mutatnának, mintsem a skandináv és a szláv: pedig a történelmi valóság az ellenkezőt bizonyítja. Tény, a minél alig van bizonyosabb, hogy a skandináv germán nemcsak rokon, hanem egy eredetű is a német germánnal. Mindamellett Welcker is a svédet 75, az angolt és dánt 76, az alnémetet 77 indexűnek, tehát dolichokephalnak találta, a németet magát pedig sehol sem dolichokephalnak, hanem braehykephalnak (részint sabbrachykephal, részint mesokephal), még ott is, a hol a szlávok hatását nem lehet gondolni, p. o. Würtembergiában, Helvétiában.2

) Olaszországban már a történelem előtti agyak két fajtát mutatnak, brachykephalt és dolichokephalt; de azt is talál*) U. o. Sur l'étude Craniologique des races lmmaines. A 693—740. lap. a) Lásd Magyarország Etlmographiáját, 10. lapján.