Nyelvtudományi Közlemények 13. kötet (1876)
Tanulmányok: - Budenz József: Moksa- és erza-mordvin nyelvtan. 1
Gíí BUDENZ JÓZSEF •ksentele kettős, hármas frequ. képzőkben, pl. myy- „eladni"tól: myyskentele- v. myy ksentele-). Ugyancsak -ksne (= -s-nd) szolgál még az említett eseteken kivül, még pedig a mordM.-ban is, frequ. képzőül, mely kivált többtagú (s néha máris frequ. képzős) igetőkhez járul, pl. sormadi- írni: M. sormatksne^ | tonadí- tanulni, hozzászokni : tonatksne- \ usídí- kezdeni: usitksne- \ pejde- nevetni: pejtksne- | pírimi- gyűlni: píríinksne- \ korhta-, korta- beszélleni: korhtaksne-, E. kortaksne- \ sna- dicsérni: M. snaksne- || E. pra- esni: praksne- \ jaka- járni: jakaksne- \ luvoolvasni: luvksne- \ teje- tenni, fr. tejne-: tejeksne-, tejksne-és tejneksne- \ pane-, panse- hajtani: panseksne- \ sova-, sovsebemenni: soi>seksne- \ korta-, kortle- beszélleni: kortleksne-, stb. s) Néhány -je (-ja) képzős continuativ igető (-d képzős momentán igető ellenében): M. jajije-, jafie- csóválni, inteni (mom. jafide-y jafode- egyet csóválni, inteni, hajítani; v. ö.jafcacsóválni) | M. cepije- vágni folyvást (cepade- egyet csapni, vágni; v. ö. cepende- vagdalni) | M. tostije-, E, tosteje- (Reg.) kopogatni, taszigálni (M. tostede- egyet taszítani) | M. pstijerugdosni (pstide-, pistide-, E. stede- egyet rúgni) j líkstíjecsattogtatni (líkstade-, E. lakstede- csattantani) | kitekerj e(kuckere-), E. keckerja- (keckefa-) bökdösni, öklelni (kuckerdeegyszer megböknij j M. ndefa- (nderja-) simogatni (uderdamegsimítani) J M. angíra- (angifja-) vakarni, vakaródzni, E. angere- (angerje-) gyapjút kártolni (angerda- egyet vakarni) j M. jóra- (Jorja-) hajigálni, dobálni (jorda- hajítani, dobni). W: 4) „Kezdődő cselekvést" jelentő igető (verbum i n c h o at i v u m) — -gadi (-gídí), E. -gado (-gede) képzővel, pl. fűre-, tűre- verekedni: turgadi-, E. turgado- verekedésbe ereszkedni | avarde- sírni (v. ö. avarksne- frequ.): E. avargado- elkezdeni sírni | Pizde- szégyenleni, szégyenkedni: M. vizdelgídí- Reg., E. vizdilgado- (yizde-l-gado-) magát elszégyenleni J sall- czivakodni, veszekedni: M. salgadi- veszekedésbe eredni I serekiáltani : M. sergadí-, E. ser gede- magát elkiáltani. 5) „Egyszeri, hirtelen beálló (s egyszersmind bizonyos erővel végrehajtott, tárgyvégző v. eredményes) cselekvést" jelentő igető (verbum momentaneum — illetőleg intensivum v.
