Nyelvtudományi Közlemények 13. kötet (1876)

Tanulmányok: - Budenz József: Moksa- és erza-mordvin nyelvtan. 1

MOKSA- ÉS ERZA-MORDVIN NYELVTAN. 63 menni: M. tus elment; tushidí-, E. tuksne- frequ. j nuje-, nuaratni: M. numa, E. numo aratás | miije-, mu- találni: frequ. musindi-, E. muksne- \ndje-, na- {neje-, ne-) látni: caus. nafte-, E. nevte- \ saje- (pr. 1. sajan M.), sa-: pr. 1. san E., caus. savto- E. (v. ö. finn saa~). Az egytagú mordM. fa- „fújni" tőnek megfelel a még kéttagú E. puva-. §. 25. Ige képzés: A) Igetőtől igető. 1) Miveltető igető (verbum causativum) — M. -ftl, -fte, E. -vto, -vte képzővel: oza leülni: ozaftl-, E. ozavtotiltetni j soda- tudni: sodaftl-, sodavto- jövendölni, tudósítani j pra- esni: prafti-, pravto- elejteni, ledönteni | kasi-, kasonőni: M. kasifti-, kasufti- növeszteni | udi-, udo- aludni: E. ndovto- altatni | pecke- átkelni: M. pecfte-, E. pecevie- átkeltetni, átvinni J E. kéme-, kame- hinni: kámevte- hitetni, bizonyítani, igérni || tije-, teje- tenni: tifte-, tevte- tétetni, csináltatni | naje-y neje- látni: nafte-, E. nevte- mutatni. Néhány igétől még egyszerű -t, -d (-ti, -dl, E.— to, -do, v. -te, -de) képzővel: valgí-, valgo- leszállaai: valhtí-, E. valto- leszállítani | pije- főni: pide- főzni | kelemé- kiszélesedni : M. kelepte- (e h/1

kelemte- §. 9, a) | aksímí- fehéredni: M. akslpti- fehéríteni | serime- meggyúladni: seripte- meggyújtani | sime- inni: simde- itatni | saml-, cavmo- ürülni: sámdí-, E. camdo- üríteni | eze- melegedni: ezde- melegíteni | E. keme-, kame- hinni, bízni: kamde- bizonyítani | sací-, caco- születni, teremni: E. cacto- szülni, teremni vmit (M. sacíftt-, sacufti, sacfti-). 2) Visszaható igető (verbum r e f 1 e x i v u m) —v (M. -ví, E. -vő) képzővel; a mordM.-ban a megelőző önhangzó néha meghosszabbül, de másrészt a képzővel össze is olvad w-vá (ndjev- h. naiv-tol: naivan látszom, náivín látszottam, najus látszott) ; pL kádi-, kado- hagyni: E. kadovo- maradni (hagyódni) | panjí-, E. panzo- nyitni: E. panzovo-, M. panjívl- (panjíví-) nyílni (nyitődni) | sinde- és sindere-, sinlre- törni, frangere: sindevl-, E. sintrevo- frangi | tómba- ütni, zúzni: E. tombavohozz'áütődni, megütődni | usodo- kezdeni: E. usodovo- elkezdődni | tije-, teje- tenni: tieví-, E. tejevo- tevődni stb. — Különös jelentése az era-, era- „élni" ige reflexivumának {era-