Nyelvtudományi Közlemények 13. kötet (1876)
Tanulmányok: - Simonyi Zsigmond: Az ugor mód-alakok 135
164 SIMONYI ZSIGMOND a mit oldasz'; sőt lienöv egészen jelentő módúi szerepel és van belőle új múlt idő {lieni 7, 27. 8, 26. 12, 13) és föltételes alak (lienis 24, 2. 24, 20. 26, 5). — A fandarán szerkezetére nézve v. ö. az ilyen cseremisz szerkezetet: kióenet He, nal'enem He, sőt Menet ulgece , voltak volna'1 ). — Fahdaran analógiájából nem nehéz a 24. szám alatt fölsorolt többi alakot megfejteni. F. Eredmény. Az ugor alapnyelvnek tehát a jelentő módon kivül három módot tulajdonithatunk: 1) parancsoló módot -gvi -g s képzővel (megvan valamennyi nyelvben); 2) óhajtó módot, mely egyszersmind föltételes volt -n^g*, -n$gs képzővel (megvan a magyar, vogul, osztják, finn és cseremisz nyelvben, és nyoma a mordvinban; 1. E. végén); 3) óhajtó módot -s^^-ss képzővel (megvan a lappban, mordvinban, ós nyoma a cseremiszben). Az ugor nyelvek szétválása után keletkezett alakok igy csoportosulnak képzésük szerint: a) A régi módképzők társításával keletkezett: a) a déli-ugor nyelvegység korában egy -g£Sv , -gs^s képzős óhajtó és föltételes mód, mely a cseremiszben föltételes módúi szolgál, a finnben pedig a 2. személyen kivül elnyomta a parancsoló módot (15, 27); P)'a vót eventivus (19). b) Idő- és mód képző társításával a vogul kietsenulem (5). c) Frequentativ képzésű tők mult-idejű alakja: a) -/ képzővel a lappS. föltételes mód (14); |3) -ks (sk) képzővel a lappF. (lappE.) és finn föltételes mód (13, 16); y) -l-kse-l képzőkkel a második mordvin óhajtó mód (22) d) Körülírással (segédigével, többnyire a létigével): a) a votják föltételes mód (10); £) a vót noznuizin (18); x) L. Wiedemann cser. nyelvt. 159. 1.
