Nyelvtudományi Közlemények 13. kötet (1876)

Tanulmányok: - Simonyi Zsigmond: Az ugor mód-alakok 135

AZ UGOR MÓDALAKOK. 159 e h. antakaatte), mert a cseremiszben alig lehetett volna a -da személyragból -za1

). D. A -&s-képzős alakok. A finn antaisin fölt. mód, mint már a revali észtből s a livból kitűnik, andakstn-rsú megy vissza, mint a putoomaiseigenév putoomakse-\'&2

),

a puraise- mom. ige *puraksa-m, a kalaise- dim. * kalakse-va. A mordvinM. második óhajtó mód falksílen nem magyarázható máskép, mint hogy halmozott freq. képzésű, igéneks

) múlt ideje4

). Freq. igék sokszor fordulnak elé inchoativ és tovább conativ vágy desiderativ jelentéssel6

); a múlt időt pedig nem egy nyelv találja alkalmasnak mind az óhajtás, mind a föltételesség kifejezésére : a német wüsste, ginge, táte misste, ging és tat-tdl függ össze; a román nyelvekben latin plusquamperf.-ból (cantaram) és lat. imperf.-ból (cantare habebam) lett alakok szerepelnek föltételes és óhajtó jelentéssel6

); s a magyar irodalmi nyelv is használja a folyó cselekvés mait idejét föltételes mondatokban (ha eljön pala). — Ha e mellett az erzában szintén múlt idejű ramakselin (v. ö. praet. molin) alakot találunk 2. óhajtó módúi, akkor ezt nem tarthatjuk másnak, mint a a moksának szorosan megfelelő * ramalkselin-höl rövidültnek. Alig fogunk csalatkozni, ha ezek után a finn fölt. módot *) V. ö. NyK. VI. 210. 2) L. Kiél. II. 25. 3) V. ö. mdE. kuta-ks-le-y mdM.

pírlm-ks-ne-. 4) Ha jelen idő volna, *

falksílan-nsik hangzanék. A múlt időben ellenben nem csak kulin kulit kulis van (Ahlq.), hanem kulen kulét kuls is (Reg.). 5) Desiderativ igeképzésnek értelmezte ezt az alakot már B o 11 e r is, Sitzungsber. XIII. 505. — V. ö. an indogermán nyelvekre nézve Delbrück, Gebrauch des conj. und opt. 14 1., „Mithin ware der ursprüngliche grundbegriff des conjunctivs der der dauernden handlung. Diese kann leicht als eine conative aufgefasst werden, und an den begriff des conates schliesst sich sehr natürlich der des willens." 6) L. Diez, Gramm, der rom. spr. II.

3 122. — A franczia chanterai, az olasz canteria tulajdonképen optativus: u. o. 123.