Nyelvtudományi Közlemények 12. kötet (1875)
Tanulmányok - Dr. Ring Mihály: A Catull-kéziratok, tekintettel Nemzeti Muzeumunk Catull-Codexére. Dr. Ring Mihály 1
3 DR. RING. egyéb, mint a Schwabe (»Die Wiederauffindung und erste Verbreitung Catull's im 14. Jahrhundert.« Yerhandlungen der Philologenversammlung zu Meissen, 1864.), Heyse T. (»Catull's Buch der Lieder«, Berlin 1855) és Ellis (kiadásának előszavában) munkáiban elszórt adatoknak czélomhoz képest összeállítása. Minden a Catull-kéziratról "való ismeretünk arra utal, hogy a még fenlevő codexek egyetlenegy s már nem romlatlan mintáról származnak. Hihető, hogy ez archetypon ama nehézkes minusculán volt irva, mely a VII. században dívott; továbbá, hogy az archetypon Francziaországban létezett. Ebből két másolatot lehet kimutatni : egyik a párisi töredék a de Thou-féle codexben (sec. X.), másik a veronai codex, mely hihetőleg a X. század első felében készült s a XIV. században Olaszországban fölmerülvén, itt újra meghonosítá az addig ismeretlen Catullt és kútfejévé lőn majd valamennyi most ismeretes Catullcodexnek. Azokon kivül csak következtetéseink vannak egy második család archetyponját illetőleg és elégtelen adataink azon Catullcödexről, melyet RatheK .veronai püspök említ. Ez t. i. »De Maria et Martha« czimü predikácziójá));• n. melyet 965-dik évi augusztusban tartott, ezt mondja: »Quid de me dicere valeo, quid valeo cogitare, — et ut turpia subsilens honesta solum prohibita licet depromam, — si in lege Dei, ut debitorem me főre non nescio, die non meditor ac nocte, Catullum nunquam antea lectum, Plautum quando iam olim lego lectum* musicam quando saepe rogatus expono.« (Ratheri Opp. ed. Ballerini pag. 639.) Rather e szavaiból Leutsck és Schivabe azt következtetik, hogy Rather Catull-codexét Veronában födözte fel, mig Eibbech 0. és Ellis Rather viszontagságos életére, számos a külföldre tett utazására utalván, úgy vélekednek, hogy Rather, ki különösen ama hires Hincmar rheimsi püspökkel sokat érintkezett, codexét a külföldről hozta magával. Háromszáz év télik el azután, míg ismét egy Catullcödexről tétetik emlités. Salisburyi János idéz ugyan verset Catullból, de azt Martianus Capella-ból merítette (v. ö. Rheinisches Museum f. Phil. XIV. pag. 210) ; sem beauvaisi Vincze (»Speculum Historiale« sec. X1IL), sem trimbergi Hugó (Registrum multorum Auctorum), sem Dante nem említik Catullt irói szemléikben. Csak a XIV. században akadunk a catulli költemények olvasásának ujabb nyomaira. E század elején tűnt fel Veronában azon Catullcodex, mely-