Nyelvtudományi Közlemények 12. kötet (1875)

Tanulmányok - Dr. Ring Mihály: A régibb görög regényről. 16

RÉGIBB GÖRÖG REGÉN?. 23 megjelen a színhelyen. Charikles fogadott leányát előbb Thessaliá­ban kereste majd Memphisbe érkezett, s itt tudomást szerezvén Char. hollétéről, Meroeba jött. A nép meghatva a sors ily csodá­latos fordulatai által, Theagenesnek is megkegyelmez s Sisi­methres indítványára az emberáldozatokat örök időkre meg­szünteti. Eltekintvén mindkét műben az egyéni elrendezéstől, világos az egyneműség azon kalandcsoportokban, melyek a főszemélyek hű szerelmét szemléltetik. így közvetlenül áttérhetünk a görög re­gény czéljára, a ma ismeretes termékekből azok prototyponjára következtetvén. Nézetünk szerint a görög regény czélja: a szere­lem mivoltáról való értekezés az erkölcsi tanítás szempontjaitól. Ezen iránymüvek létesítésére belső s külső kényszerítést ismerhe­tünk föl az irodalmi előkészítő jelenségekben, a kor szellemében s rokonszenvében, végre a szerzők egyéniségében. Az előkészitő irodalmi művek két csoportra oszlanak, melyek egyikében a későbbi regények alapeszméje, a szerelem bölcsészeti fejtegetés tárgya,* másikában a szerelem mulattató elbeszéllési anyag alapjául szolgál. Platón fürkészetei a szerelem mivoltának fejtegetését meghonosították a philosophiai iskolákban. Ez irány­ban előde a regénynek Plutarchnak »Eroticos« czimü diadogusa, melyben függelékül a bölcsészeti értekezéshez mintegy bizonyítási anyagul szerelmi történetkék beszéltetnek el. Másrészről a szerel­met illető felületesebb mulattatás czéljának az úgynevezett »Fa­bula Milesia«-k s Parthenios eleszéllései szolgáltak. Ezeknek a regénynyel való rokonsága a kalandos anyag hasonlóságában rej­lik. Parthenios, Augustus kortársa, magas képzettségű s hírneves költő, Cornel. Gallus számára szerelmi viszonyokat tárgyaló kisebb elbeszélléseket gyűjtött (^íikolai »Über das Wesen u. den Ursprung des griech. Komans pag. 71.) Bennök azonban úgy mint a mile­siákban a nő hűtlennek s boszuállónak tűnik föl, míg a regények nőalakjait erény és hűség jellemzik. A regény elbeszéllésének több eleme, u. m. kitett gyermekek újonnan megtalálásra, hajótörés általi elválasztatás s hasonlók Menander és az ujabb komoediánál is előfordul, de ezekben is a nő erkölcsi a társadalmi állása lénye­gesen más. A regény typicus haramiaalakjainak is vannak elődei azon görög kútfőben, melynek nyomán Apulejus »Metamorphoses« czimü művét irta (I, 1: fabulám graecanicam incipimus,); Ámor

Next

/
Oldalképek
Tartalom