Nyelvtudományi Közlemények 12. kötet (1875)
Tanulmányok - Dr. Ring Mihály: A régibb görög regényről. 16
RÉGIBB GÖRÖG REGÉN?. 23 megjelen a színhelyen. Charikles fogadott leányát előbb Thessaliában kereste majd Memphisbe érkezett, s itt tudomást szerezvén Char. hollétéről, Meroeba jött. A nép meghatva a sors ily csodálatos fordulatai által, Theagenesnek is megkegyelmez s Sisimethres indítványára az emberáldozatokat örök időkre megszünteti. Eltekintvén mindkét műben az egyéni elrendezéstől, világos az egyneműség azon kalandcsoportokban, melyek a főszemélyek hű szerelmét szemléltetik. így közvetlenül áttérhetünk a görög regény czéljára, a ma ismeretes termékekből azok prototyponjára következtetvén. Nézetünk szerint a görög regény czélja: a szerelem mivoltáról való értekezés az erkölcsi tanítás szempontjaitól. Ezen iránymüvek létesítésére belső s külső kényszerítést ismerhetünk föl az irodalmi előkészítő jelenségekben, a kor szellemében s rokonszenvében, végre a szerzők egyéniségében. Az előkészitő irodalmi művek két csoportra oszlanak, melyek egyikében a későbbi regények alapeszméje, a szerelem bölcsészeti fejtegetés tárgya,* másikában a szerelem mulattató elbeszéllési anyag alapjául szolgál. Platón fürkészetei a szerelem mivoltának fejtegetését meghonosították a philosophiai iskolákban. Ez irányban előde a regénynek Plutarchnak »Eroticos« czimü diadogusa, melyben függelékül a bölcsészeti értekezéshez mintegy bizonyítási anyagul szerelmi történetkék beszéltetnek el. Másrészről a szerelmet illető felületesebb mulattatás czéljának az úgynevezett »Fabula Milesia«-k s Parthenios eleszéllései szolgáltak. Ezeknek a regénynyel való rokonsága a kalandos anyag hasonlóságában rejlik. Parthenios, Augustus kortársa, magas képzettségű s hírneves költő, Cornel. Gallus számára szerelmi viszonyokat tárgyaló kisebb elbeszélléseket gyűjtött (^íikolai »Über das Wesen u. den Ursprung des griech. Komans pag. 71.) Bennök azonban úgy mint a milesiákban a nő hűtlennek s boszuállónak tűnik föl, míg a regények nőalakjait erény és hűség jellemzik. A regény elbeszéllésének több eleme, u. m. kitett gyermekek újonnan megtalálásra, hajótörés általi elválasztatás s hasonlók Menander és az ujabb komoediánál is előfordul, de ezekben is a nő erkölcsi a társadalmi állása lényegesen más. A regény typicus haramiaalakjainak is vannak elődei azon görög kútfőben, melynek nyomán Apulejus »Metamorphoses« czimü művét irta (I, 1: fabulám graecanicam incipimus,); Ámor