Nyelvtudományi Közlemények 11. kötet (1875)
Második rész. - Első osztály. - A’ név-szó. - B.) Származott tárgyi névszók. - Igeszóktul származnak: - 42. §. p + s (as) képzővel 61 - 43. §. m képzővel 61 - 44. §. l és ng képzővel 61
SZÓ-TAN. ()1 a' p képzős szók igén divatosak, de psa képzős azokban sincs, tudtomra. *) 42. §. p-$~a (as) által. Illyenül levipas étel, velpas fegyver, volpas élet, tűnnek elő. Az elsőnek és másodiknak tőigéje le-ta enni, vel-ta ölni, a' mellyekbül lev'ip evő, vel'ip ölő, mind nomen actonis, mind nomen instrumenti; 's ebbül újra levipas, velpas lesznek. A' harmadiknak tőigéje vol-ta élni, vol'ip élő, volpas élet. **) 43. §. m által, omd'im ültetés, om'id-ta ültetni; ul'im léi, u-ia lenni; ol'im, ul'im álom; R. uzom vészáló (e' kettőnek közvetlen igéje nincs meg), uslt'ij'im bőjtölés, nsít'iji-ta, böjtölni; kasl'im vitel, költözés, kasl-ta, vinni, költözni; jusfam jutalom, justa-ta jutalmazni ; hal'im holt, JW-ta halni stb. stb. Látjuk, hogy ez a' képzet tulajdonképen m-es ige névszó. 44. §. I és ng által, mint: lang'il tető, fedél, lang-ta fedni; *) A' p képzőnek megfelel a' magyar va (re), a' finn ja (ja) és va (va). A' finn ja (ja) főnevet, a' va (va) melléknevet képez, p. o. rakasta-ja szerető (amasius), rakasta-va szerető (amans) ; teke-ja tevő, szerző (auctor), teke-va tevő (faciens). A' magyarban a' va (ve) ó (őy N -vé lett, tehát a' régi tudava helyett tudó; de hogy a' va igazán megvolt az ó helyett, bizonyítja a' Temetési beszéd a' mellyben eleve van élő helyett. Még & ja fja)-nek 1S nyoma van a' magyarban, 's azt a' szüle szóban találom meg, melly (szülej/; szülej, szüle) főnévi jelentésű, holott szülő (szülévé) inkább participialis vagy melléknevü. A' főnévi és melléknévi külömbség hamar elenyészvén (szüle = szülő), az e-féle participiumok a' régi nyelvben a" ja (je) képzőnek tanúji, 's ennek megvoltát bizonyítják az ajtó, ajtaja, olló, ollaja stb. is ; a' bírája (biró), birák is arrul tanúskodik. A' bírája szemlátomás hiraja helyett van, mi a' többesi /t-val birák alakot képez ; így szüléje, szüle, szülék. Az aja, e/e = a, e képzőhöz s új képző járulván, lesznek az ás, és névszók, mint tudás, látás, birás, szülés stb. stb. E' szerint az osztják p-\-sa megfelelőjét az ás és képzőjü magyar szókban találjuk meg, a' mellyek olly gyakoriak, mint az osztják psa félék. 'S ha még tovább lehet menni, a' magyar .? talán épen az osztják é = sj (saj)-bul fejthető meg, mit még a' csángó tudász, szülész (tudás, szülés) sem czáfolna meg, annak si?-je elhagyván a' j-t, 's azért nem válván s-sé. Az osztják-vogul nyelv is így teszen az s és í-vel, p. o. osztj. sank hőség, vog. sang ; osztj. sans, sas hát, vog. sans; osztj. slj köd, vog. serig, de seng, seh is. Az s és s váltakozását mutatja az éjszaki és kondai vogul is. Lásd Kondai Vogul nyelv 8. lapját. Az osztják és vogul p képzőnek megfelel a' magyar u, ü képző is. p. o. sem szem, sem-pa szemű. Lásd errül az 50. §. **) A' pas alkalmasint azonos a' psa képzővel, tehát p-\-(a)s = p-\-sa. Mind a' mellett jelentésbeli külömbség látszik a' kettő között, minél fogva volp>as élet, levipas étel stb., de vollpsa élés, lev'ipsa evés, stb,
