Nyelvtudományi Közlemények 11. kötet (1875)

Második rész. - Első osztály. - A’ név-szó. - B.) Származott tárgyi névszók. - Névszóktul származnak - 36. §. k, h képzővel 58 - 37. §. ng képzővel 58

58 MÁSODIK RÉSZ. tenni, hogy a' déli oszt jakban nem szokásos. Ellemben felhozza a' U-t, a' melly, úgymond az 56. §. c-ben, némelly nyelvjárásban mind tárgyi, mind tulajdonsági ncvekbül képez kicsinyítőt, p. o. atie atya, at'cli atyácska; imi asszony, imili asszonyka. — A' U az éjszakiban sem ismeretlen, mit az ajlat kicsinység, szó bizonyít, mert aj kis, ajli kicsike, ajlat, tx mellyben a' /i-hez at képző járult, mellyet láss az 54. §-ban. Az éjszaki nyelvben meg kell azomban külömbőztetni a' la képzőből vált Vi-% melly foszt vagy tagad, nem- kicsinyít, p. o. vü tágas, v'itl'i nem tágas, szűk. Erről a' la = fö-ről a' tulajdonsági nevek rovatában lesz szó. Castrén szerint a' leggyakrabban előforduló kicsinyítő ohtep, a' melly tulaj donsági nevekhez járul (56. §. d) mint aj: kis, qj-ohtejr kicsike; verde veres, verd-ohtep vereses; nova fejér, nov-olitep fejéres. A' verd-ohtep-hez nem hasonlító alak az éjszaki nyelvbeli: vertí-ottje vereses, mert ennek taglalása ez: vert'i-ot, a' mellyet utóbb fogunk tárgyalni, 's a' kicsinyítő is/e, tehát egészen külömbözik a' verdohtep-tiü. 36. §. A' k, h a' névszóhoz járul mint képző, a' nélkül, hogy jelentését változtatná, mint: urek határidő (itrek-la végetlen), ur szél; jol'ih levegő, jól f lonsah szappan, lonis, loús zúz, dér; -toroh, II. tarah bél, tüdő, tor torok; pelak fél, oldal, pel fél. Össze lehet hasonlítani az osztják l'il a' magyar lélek-kel, az osztják tor, tur a' magyar torok-ksA, (a' vogul pis, piti a' magyar fészek-ke\), a' mellyek alakilag azonosak az itt felhozott íoro/t-val, wrefe-vel stb. Castrén azt véli, hogy ezen k, h csak széphangzat végett járul a' szókhoz, p. o. pélek fél. (55. §.) 37. §. Az ng hasonló jelentésű képzőnek látszik, mint: al'ing reg, reggel; ol'ing első, ol; olp'ing festék, ol'ip ? tahtiing R. bukrucza; paling felleg;