Nyelvtudományi Közlemények 10. kötet (1871)

Tanulmányok - Budenz J.: Jelentés Vámbéry A. magyar-török szóegyezéséről 61

94 JBUDENZ JÓZSEF. nyitni, ujg. aóak nyilas, ajtó, jak. aí- nyitni | jak. at „tátni (a száját); ac-nak megfelel jak. as-; [al.], v.ö. Ugr. 713.; •—• akadni, akasztani : osz. cs. tak- fölakasztani, rátenni* [ St. nincs meg; osz. „attacher, arborer,pendre" | a m. akad tkp. „síecken bleiben, gehemmtsein"; a „hangén" jelentés csak a causativalakon fejlődik; [al., jel.]; v.ö. Ugr. 714.; — akarni: jak. bayar-, ujg. bakar- (?bagar) kívánni, akarni | összeütközik m. vágyni-val, lásd fent 92. 1.),- — áldani: cs. alga-, atka- áldani, dicsőíteni; jak. alga- (corr. alyá-)^ osz. alk'is áldás | m. áld szét nem fejthető igető, melynek <Í-jét a tör. nem adja vissza, úgy mint Ugr. 721.; — alku: cs. alku (algu) vevés | al- „venni44

igétől; a m. szó mást jelent; Ugr. 718.; — annyi: cs. an$e j m. annyi e. h. az-nyi, nem foglal magában a tör. an- mutató névmástőhez közelebb viszonyban álló alakot; — áradni, ár-víz: cs. artvk sok, art- öregbedni, sokasodni, osz. „sokasodni" | St. artuk „mehr, übrig" (azaz: „fölös, több");aría- „genügen, übrig bleiben"; osz. art- „croitre, augmenter"; | [al.,jel.]; —• ármány: cs. arman forróyágy, kívánság; [jel.]; különben ármány kétes magyarságú; Mátyás FI. csak a 17. századból hozza föl ezt: ármányos; — árnyék, eresz: cs. arán kocsiszín; erén- „valahova meghúzódni" | St. így: ifin- „fául sein"; [jel.]; — átok, átkozni: cs. atka- gúnynevet adni, hirhedtté tenni; | ettől: at „név44

; | m.

átok az áld- igéhez tartozik (e h. áldtok), úgymint szitok: szid-; az áld- ige ugyanis lehet vox média, v.ö. lat. precari „beten44

, „wünschen (jót vagy rosszat)" és „verfluchen, verwünschen11

; preces

(tkp. bitté, gebét, wunsch) „verwünschung"; csakis „átok"-nak véve p.o. imprecatio ; — ázalék: cs. azluk, azuk, agizlik „ázalék", enni való; jak. as'il'ik „ázalék", abrak, táplálék | cs. (St.) azluk „mundvorrat, speise, vorrat"; jak. „nahrung, futter"; | osz. agizlik (agiz száj), ha eléfordúl ételről, legfelebb „egy harapásnyi"-t jelent, s nem fér meg azlukval; különben a -luk tör. képző, a magyarba átvett szóban -ló-vá vált volna; [al.,jel.]. Bácsi : osz. ba$i (nőnek megszólítása a férj részéről) | Bi. „soeur, surtoutl'aínée"; | bácsi a bátya-n&k magyaros diminutivuma; — baj: cs. (azerb.) vaj \ m. baj szláv eredetű (finn vaiva is idegen szó; Ugr. 466. törülni való); — barlang: cs. barlak menedékhely | St . „ausweg, zufluchtsort", a bar- „odamenni" igétől; | v.ö. szláv brlog „lustrum ferae, antrum", NyKözl. I. 312.; — barangolni: cs. bar-} osz. var-járni, menni | tkp. „menni (vhová)", ellentéte

kii- jőni;