Nyelvtudományi Közlemények 10. kötet (1871)
Tanulmányok - Budenz J.: Jelentés Vámbéry A. magyar-török szóegyezéséről 61
92 BUDENZ JÓZSFF. leni) szintén nem bizonyos; | mind ennél fogva [? köles.]; — ügy: cs. osz. i§ | v.ö. Ugr. 782.; különváló ügyékezni (Ugr. 794.) ; [ősr.]; — ülni: jak. olor-, cs. oltur- ülni ; jak. olo% ülés (sitz) J ujg. ul- „ülni" (Klapr. után) meg nem bízható; — föltetsző a tör. igék r, tur, rendesen causativ értékű, képzése; v.ö. Ugr. 784. [ősr.]; — ümög (imeg, ing): cs. küjnek | a m. szó mindenesetre egy az osz. gömlekhez közelebb álló szóalakból került; | egyébiránt cs. küjnek nem küj- (corr. kij-) „induere"-től való, hanem ugyancsak * kümnek-höl alakúit ; — ünö: osz. inek, csuv. ina tehén- [köles]; — ürü : cs. (türkm.) ürü „verschnittener widder" | e mellett Ugr. 809. elejthető, tekintve egyéb ily tör.-magy. állatneveket; [köles.]; — üzenni : cs. Ü%e szó ; | föltéve, hogy m. üzen- denominativképzésnek bizonyul be; különben szorosabban egyezik Ugr. 786. [? ősr.]. Yágyni, vágyódni: jak. baga (baya) vágy, kedv; bagar- (bayar) akarni; ujg. bak, bakar- (? bagar-) | meg nem férnek evvel osz. bejen- kedvelni, cs. bégen- „kedvelni, tetszeni (!)"; [ősr.]; — vaj : cs. maj vaj, zsír | v..ö. Ugr. 546., szintén v-n kezdő vagy azt visszatükröző alakokkal; [ősr.]; — vajnak (vállcsont küpüje, Szék.) : osz. ojnak izület j az ojna- igétől; talán csak ujabb átvétel; [kölcs.J; —• -vei, (-val) : cs. bile | ajánlkozik ugorság is; [ősr.]; — vélni: cs.osz. bil- „tudni és vélni" | rendes jelentése bizony „tudni, ismerni"; v.ö. Ugr. 558., [ősr.]; — verni: osz. mvr-, cs. ur- verni j v.ö. Ugr. 596,., magashangú szóval; [ősr.]; — vezetni: ujg. bösüt-} bözüt- (miért z-ve\ is ?) | e mellett el kell maradnia osz. jedek, gedek szóknak; v.ö. Ugr. 566. [? ősr.]; — vol- (volt), vala: cs. bol-, jak. buol-, osz. Ól- lenni; | Ugr. [ősr.]. Zord: osz. serd, sert zord, kemény, szigorú | MA. zordon „horridus", Tájszótár: „mord tekintetű", Szabó D.: iszonyú [? köles.]; — zömök: cs. cömük vastag | St. „dicht, gestockt", p.o. vér, miszerint a jelentésbeli egyezéshez kétség fér; [? köles.].