Nyelvtudományi Közlemények 10. kötet (1871)
Tanulmányok - Budenz J.: Denominativ igék az ugor nyelvekben. 1
8 BÜDENZ JÓZSEF. alakú frequentativ képzőkkei összeesik, mégis különös körülmény; ezenkivül tudva levő dolog, hogy a magyarban épen úgy mint a többi ugor nyelvekben az^ige-frequentatio nagy terjedelemben fejlődött ki, a mihez képest legkevesebbet sem kellene csudálnunk, ha a magyar 4 és -2-féle denom. igékben eredetileg kifejezett ilyen jelentés-módosítás mind inkább elhomályosodott és jelenleg már alig érezhetővé vált volna. A tapasztalás, melyet erre nézve általában az ugor nyelvek szóképzése körében tehetünk, azt tanítja, hogy sokszor egyszerű ige, mely fogalmánál fogva, minthogy csak némi tartóssággal végbemenő cselekvést fejez ki, a frequentatiót elfogadja, egészen el is veszett s helyette csak a gyakorított alak maradt fenn, a melyben természetesen, az ellentét megszűntével, aztán a gyakorítás kevésbé érezhetővé lesz. s ) A névszó körében szintígy gyakran diminutiv alak váltja föl az eredeti egyszerűt. Ha már most a magyar -l, -2-féle denominativ igéket, az általuk kifejezett fogalom külső minőségére nézve, szorosabban szemügyre veszszük, csakugyan azt találjuk, hogy általán a gyakorító módosítást megengedik, minthogy a kifejezett cselekvés többnyire bizonyos tartamosság képzeletével jár, s legalább ennek határozott ellenkezője, a rögtönösség és egyszeriség sehol sem tűnik ki. Ez elég világos a fent A. alatt fölhozott igéknél, melyek fogalma a „valaki gyanánt működés" keretébe esik (v. ö. kémei, vándorol, szolgál, vezérel); az eszköz használatára vonatkozók (B.) is keltik rendesen a tartamosság képzeletét (v. ö. dobol, kapál, kaszál)] különösen föltetsző s majdnem tisztán erezhető ez a D, igéknél, melyekben az alapszóban megmondott tárgy nem ritkán többszörösen értetik: bimbózni, ágozni, virágozni = bimbókat, ágakat, virágokat teremni, hajtani; a többiek közül kiemeljük példákúl ezeket: dalol, gondol, háhotál, s) í&y elavult p. o. a magyarban a met- ige, melynek kétféle frequentativ alakja maradt: metél, metsz; ilyen frequ. igék ezek is (sz3 z képzővel): úsz, játsz, mász, néz, nyúz (az egyszerű alapigék megvannak több ugor rokonnyelvbon, v. ö. a Magyar és finn-ugor Szóegyezések illető czikkeit). És ki hinné, bogy a visel ige a vi- (vinni) igéhez tartozik, s kettős frequ. képzővel (-s, -l) van (== finn vieskele, ettől: vie-) ? Ilyen az unszol ige is = 'f. anoskele, (ettől: ano-) stb. Egyes ugor nyelvek általában rendkívül szeretik a frequentativ igék használatzt, jelesen a mordvin, finn, zürjén-votják ; alkalmazzák a frequentativ alakot a hol esak lehet, s hol mi már alig látjuk szükségét, p. o. akkor is, midőn a cselekvés csak egyszer történik ugyan, de több egyes tárgyra terjed, s így mintegy megoszlik.
