Nyelvtudományi Közlemények 10. kötet (1871)
Tanulmányok - Budenz J.: Denominativ igék az ugor nyelvekben. 1
2 BUDENZ JÓZSEF. színei és színez (colorare), vacsorál, és vacsoráz, padol és padoz stb., s ezenkívül azt is tapasztaljuk, kogy kasonértelmű névszók régóta megállapodott nyelvkasználat szerint, egyrészt -Z-vel, másrészt -z-vel alakúinak igékké: ebédel—falatoz; munkál, mivel—dolgoz; tolvajol—oroz (ettől: orv, or) ; pecsétel—jegyez, bélyegez; mázol—sároz stb. Mindazonáltal az efféle denominativ igéknek túlnyomó nagyobb része kizárólag csak az egyik vagy a másik képzővel alakúi az illető alapnóvszókból, s e tényállásból azt kell sejtenünk, hogy a nyelv az egyik vagy a másik képző alkalmazásában bizonyos válogatás szerint járt el. Á magyar leiró (descriptiv) grammatika a két képzőnek egymás ellerfében való alkalmazásáról eddigelé még nem nyújt semmi szabatos meghatározást -1 ), oly meghatározást, melyet különösen a régibb, származtatott igékkel még V) A Magyar Nyelv Szótárához adott, különösen gyökfejtegetéssel és szóképzéssel foglalkozó Előbeszéd tanít ugyan valamit az l és z képzők jelentéséről; de nem vizsgálva e tanítás mennyire alapos voltát, s azt sem tekintve, hogy nem is külön tárgyalja e képzőket mint névszóból származtatókat, hanem az ige-gyakorító l és z képzőkkel habozás nélkül azonosoknak veszi, sehogy sem találjuk benne a mit keresünk, t. i. a két képző jelentés-köreinek egymás ellenében való meghatározását. Kiemelem itt a pontokat, melyek az l-re, mint denominativ képzőre vonatkoznak. Ugyanis l (Előbeszéd 129. 130. 11.) „általán folytonos, gyakori, tevékeny működést, mozgalmat fejez ki; különösen b) mint hangszerekkel bánó, játszó : dobol, hegedül, sípol stb.; c) másféle eszközökkel, tagokkal, vagy érzékekkel működő : kapál, fülel, ölel. stb. ; d) valamit létrehozó, eszközlö, csináló: árnyékol, árkol, gőzöl stb.: h) midőn melléknevekből áthatókat k£pez, ezt jelenti: olyannak tart, vél, gondol, itél, a milyent az alapszó teszen: javai, roszal, helyesel stb. Az f) g) pontokban is fordulnak elé denominativ igék, de itt már nem is írja körül a képző jelentésót: f) képez számos ik-es igéket: por-l-ik. nyak-1-ik; g) kettőztetve képez gyak. áthatókat: bérlel, kémlel, stb., és gyak. i&-eseket : kékellik, veresellik stb. Az z képzőt meg egyéb meghatározás nélkül, csak gyakorlatos igeképzőnek mondja az Előbeszéd, fölhozván denominativ igéket is példákul: ágyúz, levelez, ágzik, habzik, bélyegez, foltoz. V. ö. a Szótárban az az, oz (ez, öz) igeképzőről szóló czikket. — R i e d 1 magyar grammatikája (Magyarische Grammatik) a -z és -Z-nek mint denominativ igeképzőknek szintén csak külső jellemzését adja : §. 85. -I (al, el, ol) bildet transitiva (kaszál, dobol, csókol stb.) und kann auch lautlich für eine nebenform des allgemeinen exponenten der transitiva t gehalten werden" (?); l-ik (kéklik, piroslik) insbesondere nach adjectiven, die farben bedeuten ; -all, -ell, bildet aus no -minalstámmen transitive verba mit der nebenbedeutung des dafürhaltens (sokall, kevesell); -lal, -lel (-lál, -lel) bildet transitiva mit intensiver, oft frequentativer bedeutung (számlál, szemlélj ; §. 94. -z (oz, ez, öz) bildet aus nominalstammen verba transitiva (sóz, kövez, poroz stb.) ; mit -ik reflexiva (porzik, vérzik).
