Nyelvtudományi Közlemények 10. kötet (1871)

Tanulmányok - A Kondai vogul nyelv (Márk evangeliuma) 177

HANGTAN. 185 7. A' torokhangok: k, h, g. A Máté evangéliumban Wiedemannt követvén ch-t írtam. Ezt itt elhagyom, és egyszerű h-t irok, minden megkülömböztetö jel nélkül, mint az éjszaki szövegekben. Okom erre, mert csak egy torokhangú h van, mellyet az orosz írás x-vel kénytelen kifejezni, s mellyet a' finnben és magyarban is erősebben ejtünk, majdnem úgy, mint a' német ch-t. Annál inkább gondolom, hogy h-t irhatok, mert belhangban el is vész,p. o. pojr'ihs, az éjszaki nyelvben pojris, a' tiht itt is csak tit = étet. — A' Márk evangéliumi irása a' belhangban a' A-t, g-t néha felcseréli, igy : nahke és nugke maga; císhemes és cisgemes kiáltott. Ez utóbbi, hogy az orosz irás szerint ch—g is, hasonlóképen az egyszerű h mellett szól. Egyébiránt irási jegyeik nagyon külömbözök lévén, arrul soha nem lehet kétség, hogy mellyik hangot akarta mindenik esetben az iró kifejezni. Okulván az orosz kéziratbul azt látom, hogy kvosg'in és kvosJiin vagy hosg'in és hosh'in egyaránt helyesek, a' mit az előtt megkétlettem, v. ö. IX. köt. Függel. 200 lapján. Az előhangban sőt & belhangban is viszontag a' k és h váltakoznak p. o. kuVt és huVt hagy; jekv és jehv szökdös, tánczol; paks és pahs álmélkodik. 8. A' nyelvhangok, jelesen a' c, s váltakoznak. Az aS (dolog) szó a' Márki Írásban sokszor ac, a' Satigin-forditásban as". E hangváltozásra jeles példák: s'uk IX. szótár 211. meg cukv anya; éoritahv ugyanott, meg coritahv rágalmazni; aéetitahv IX. szótár, 207. és acintahv reményleni, kivánni. — Különben az s-s (c) változás tanúságos a' magyarban is, a' hol (lát) látj-hv\ lesz láss, tanítj-hul taníts, hajdan és ma is helyenként tanih. A t hang gyakran kettőztetve van, a' hol nyilván nincs reá ok. Igy sokszor találni ezt: láttam}

lati'im

latam, latim helyett. — Viszontag az utóhangban rendesen egy t áll, a' hol a' szóisméret U-t kivan, p.o. hot a' ki, hott a' hol; tit ez, títt ebben, tat az, tatt ott, ezek mindenkor csak igy vannak írva hot a' ki és a' hol; tit ez és ebben, tat az és ott. Az l kettőzését, úgy látszik, az orosz kiejtés nem szereti,azért van talán, hogy mindig no-lov = 8, onto-lov = 9 áll nol-lov, ontol-lov helyett. Az is lehetséges, hogy a' vogul közkiejtés nem hallatja a' kettős Z-et, mint a' magyar közkiejtés nem hallatja a' kettős r-et, 'B azért igy ejti p. o. az orr, arra szókat oV, az o'rát ütötte meg (az orrát ü. m.), a'ra ment (arra ment).