Nyelvtudományi Közlemények 10. kötet (1871)

Tanulmányok - Budenz J.: Denominativ igék az ugor nyelvekben. 1

1% kUbENfc JÓZSEÍ. léknek megfelelő denominativ igéket alkot. Á finn -ta, -td képzéstől hangalakilag csak abban tér el a lapp -te, cZe-féle, hogy az alapnévszó megmaradó végvocalisa mellett is rendesen megtartja a consonanst (t,d), épen úgy a mint ez a keleti-finn vepsa dialectusban van. Példák: a) almoste- koldulni (almos alamizsna), kailalde- könyezni (kadfel kony), kaiveste- insanire (kaives stultus), keleste-, IpF.- gieleste- hazudni (kelés, gieles) hazugság, koksoste- bámulni (-os mirus), piavaste- sudare (-as sudor), porjeste-, IpF. borjaste- vitorlázni (-es}

-as vitorla),suormeste- annulo ornare (-es),svaineste- szolgálni (-es szolga); varrté, varde- vérzeni (varra); vaúalde- in obliquum ire (-al obliquus); piktaste- ruházni, IpF. bivteste- (-as, -esruha); fo) havete-, IpF. havadesebezni (have seb); hautete-, IpF. havdade- temetni (haute, havdde sir), irkete- proeari (irke procusj, loppete-, IpF. loppede- veniam dare (loppe) ; merete-, IpF. márede- determinare (mere, márre terminusj, palvate-, palvete-, IpF. balvade- felhőzni, nubibus contegi (palv, palvaÍQlh.ö),pilkede-)

\]>F. bilkede- csúfolni f-&a jocus); suovate-, suovete- füstölni, fumare (suov-a); tuolvate-, tuolvete-, IpF. duolvadeszennyezni (-lv, -Iva szenny); vaivete-, IpF. vaivede- affligere (vaive bajj; vastete-, IpF. vastede- felelni (vaste = finn vasta, melytől vastaa- felelni) ; IpF. givsede- kínozni (gifse); IpF. bikkade- kátrányozni (bikka); lp. jenate, IpF. jednade- hangozni, vocem edere (jana, jedna) ; IpF. radede- tanácsolni (radőe) ; — c) karoote-, IpF. garvode- véstem induere (-rvo vestis); IpF. ilode- örvendeni (illó örörn) ; karrote-, IpF. garrode- diras agere (karro); barkote-, IpF. ostude- héjjal festeni (barkó nyirfahéj, osto fűzfahéj); suddote-, IpF. suddodevétkezni (suddo). Ezen példák közül az a) alattiak mellé ilyen finn nyelvbelieket tarthatunk (lásd fent 11.1.): sormusta-, sairasta-, varásta -, askelta-; a b) és c) alattiak megfelelnek finn -aa, -ad, -ee, •oo, -uu (-ea, od, ua) végű denominativ igéknek, a melyek közt szintén azonos példák is találkoznak: havaa-, hautaa-, lupaa- (=lp. hat) lesz gúla- vá (guhad = f. kuudente- hatod); gietta (f. kate kéz): g%n. giela. De ez csak oly í-re szorítkozik, mely a második szótagot kezdi; azontúl a vocaliskbzi finn. í, gyengülve is, a IpF. dialectusban d alakban lép föl: p. o. -id = f. -ita, üti a többesi infinitivus (partitivus) szóvégében, melyben a d mindig legalább a harmadik szótagot kezdi (giehaidam kezeimet), v. ö. -eta (-ea) végíí finn mellékneveket, melyek a lpF.-ban -ad-ou végződnek: vielgad: f. valkea (valketa) fehér, mojgad igaz, egyenes : oikex, suokkad: f. sakea sűrű.