Nyelvtudományi Közlemények 10. kötet (1871)

Tanulmányok - Hunfalvy P.: Könyvismertetés 174

174 SZARVAS GÁBOR. nem, isten tartotta, őrizte, hogy nem, hajszálon függött (valami); pl. (Cic. Att. XI. 15.) Prorsus nihil abest, quin sim miserrimua: Majdnem & legszerencsétlenebb vagyok. Non multum abfuit, quin moreretur: Hajszálon függött élete. t Ezzel azonban korántsem azt akarjuk mondani, hogy az idézett verbális kifejezéseknek csupán és egyedül határozók felelnek meg a magyarban; hanem hogy ezek szokottabbak nyelvünkben s gördülékenyebbek; néha meg csak is az adverbialis kifejezés a helyes, névszerónt a „tantum abest ut "nál; mert ennek szószeréníi fordítása távol attól hogy szép volna, de még inkább nehézkes, s nagyon kiérzik belőle, hogy idegen és pedig római földből van átültetve nyelvünkbe. SZARVAS GÁBOR. KÖNYVISMERTETÉS. (Forschungen im Gebiete der altén Völkerkunde von Joh. Gustav Cuno. Erster Theil. Die Skythen. Berlin 1871.) , „Ezen könyv, azt írja szerző az előszóban, első részét teszi egy nagyobb kísérletnek, mely ó-Európának két nagy népét tárgyalja, a kelteket és skythákat. Mind a kettő csak olykor emelkedik fel a történelem láthatárára, rendesen alatta marad; de a görög és római történelem folyvást emlegeti őket, s a nélkül hogy látnók, mindig érezni lehet, mint hatalmas mozgalmak okait. Tehát a régi történelem álláspontjából lényeges érdek vonz hozzájok, mert sokat fejthetnek meg ; de az új történelem álláspontjából is érdekesek, mert az általok lakott tartományok- az új történelem szülő helyei." „Közelebb hozhatná szemünk elé a két népet a nyelvhasonlítás ; s ez megtanítván minket az egyes népekben fölismerni és tisztelni az egyetemes szellemnek nyilatkozásait, kiváltképen pedig azért nem vetni meg azokat, hogy keveset tudunk róluk, meg sem tagadja tőlünk segédeszközeit. A hol az emberek hallgatnak, ott gyakran közvetlenül szól a szellem, a mely a nyelvben lakik. Ha ezen tolmács segítségével meg lehet mutatni, hogy a két nép azonos és rokon olyan népekkel, a melyeket jól ismerünk : ethnologi-