Nyelvtudományi Közlemények 10. kötet (1871)
Tanulmányok - Budenz J.: Denominativ igék az ugor nyelvekben. 1
II. Egyéb ugor nyelvekbeli denominativ igeképzés. A következőkben, megmondott czélunkhoz képest, az ugor nyelvekben divatozó főleg azon denominativ igeképzéseket teszszük tüzetes vizsgálódásunk tárgyává, a melyek jelentési értékre nézve a magyar -l és -z-féléknek felelnek meg. E mellett azonban olyanokra is lesz tekintet, melyek a magyar -it, -úl (-od) jelentési kategóriájába esnek ugyan, de az előbbiekkel alaki összefüggésben állanak. A finnben készülnek valamit-tevő denominativ igék, a mint látszik, csak az alapnévszó végvocalisának megkettöztetése, vagy a, á'-nek hozzáadása által, p. o. rasvaa- zsírozni (rasva zsír), kokoo-, kokoa- rakásolni, rakásra gyűjteni, összegy. (koko rakás), nokee-, nokea- kormozni (noke- korom), kirnuu-, kirnua- köpülni (kirnu köpü), pöttya- porzani (pölly pulvis volans). Látszólag a képzőnek nincs is consonans-eleme, de ez csak elrejtezik különös finn hangtani szabály szerint, s valósággal a képző t (dj-vel van, mely az ige kettős végvocalisa közt lappang, s bizonyos igealakokban elé is lép, p. o. az optativusi -ko, imperativusi -ka előtt mint t, a praeteritumi -i előtt mint s, p. o. rasvaa: opt. rasvatkoon zsírozzon, imp. rasvatkaan, praet. rasvasi zsírozott; kokoo-: ko'otkoon, kokosi stb. Teljes igetőknek tehát a fentebbiek helyett ezeket kell venni: rasvata , kokota-, noketa-, kirnuta-, pöllyta-, vagy rasvada-, kokoda-, minthogy a finn egyszerű t szó közepén, az összehasonlító ugor hangtanra nézve, tulajdonképen d-vel ér föl. Fenn is maradtak még ezen (tx d-vel való denominativ alakok egyes finn dialectusban, p. o. a v e p s á-ben, egyik keleti-finn dialectusban, hol p. o. ezek: suolaan sózok (ettől suola só), vihaan gyűlölök (viha harag, gyűlölség), lisddn hozzáadok (lisa járulék, augmentum), saljpaan zárolok (salpa zár, retesz), még így mondatnak: sooldan (e h. sooladan, vihadan, linadan, salptan (e h. salpadan). Megmarad azonban a nyugati-finnben is az e képzésbeli í, midőn az alapnévszó végvocalisa kiszorulván, a képző közvetlenül consonanssal
