Nyelvtudományi Közlemények 9. kötet (1872)

Beveztés - 7. A vogulnak viszonya a’ magyarhoz, kimutatva a’ számnevek által 13

14 BEVEZETÉS. érti5

a' mellyek nyelveiben az ugorság határozott jellemét találja fel, azután az úgynevezett permi nyelveket, a' zürjant, permit és votjákot, a' mellyek összekötő szemei a' finn-ugorságnak; ve'gre a' mordvint és cseremiszét is, a' mennyiben az ugorság jellemét magukon viselik. Ez a' jellem pedig az igének tárgyi ragozásában áll. A' finn név leginkább a' nyugati, vagy tulaj donképi finneket és észteket foglalja magában; a' finn-ugor nevezet tehát igen alkalmas a' szoro3 és legszorosabb rokonság megjelölésére. 'S minthogy azt a'grammatikai alakokon kivül a' számnevek tüntetik ki legjobban, ezekkel kezdjük kimutatni azon viszonyt, a' melly a' vogul és magyar nyelv között szorosabb, ezek és a' finn nyelvek között pedig tágabb. Éjszaki vogul. Déli vogul. Magyar. Finn. 1. ákve aku egy yht 2. kit, kiíi kit, kitag két, kettő kaht 3. korom churum három kolme 4. nile nil négy neljá 5. át at öt viit 6. kat chot hat kuut 7. sat sat hét seitsemán 8. nala-lu líala-lov nyol-cz kahdeksan 9. antel-lu ontel-lov kilen-cz yhdeksán 10. lau lov tíz kymmenen 20. kus chus húsz kaksi kymmentá 30. vat vat harmincz kolme kymmentá 40. nelimen nilmen negyven neljá k. 50. átpen atpen ötven viisi k. 60. katpen chotpen hatvan kuusi k. 70. sat-lau sat-lovhetven seitsemán k.